MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1964

1964. január 17. • 193. őe. - Oldalszámok - 1964. 193. 3.

1 - 2 A hozzászólásokban helyt kapott az, hogy az anyagi érdekeltség alkalmazásánál nem lehet sablont alkalmazni sem tsz-en, sem Üzemágon belül. A tsz. vezetők különösen kérik a megyei, járási vezetőket, hogy he legyenek merevek ebben a dologban. Ebben igazuk van a tsz. vezetőknek. Miből kell kiindulni: 3 fő dolgot kell figyelembe venni a helyes anyagi érdekeltség kialakításánál. Kovács elvtárs emiitette, hogy a fennálló gazdaságpolitikai intézkedések befolyásolják, milyen formulákat alkalmazzunk. Ezenkivül ki kell mondani, hogy olyan anyagi érdekeltséget kell bevezetni, ami az üzem, termelőerők fejlettségi szinvonalat figyelembe veszi, mert ez más járásonként, tsz-enként, de még üzemáganként la. Ha pl. a gépesitést néiizük, növénytermesztésnél előbbre vagyunk mint az állattenyésztésnél. Ezt figyelembe kell venni az anyagi érdekeltségnél, s ugyanakkor kimondhatjuk, hogy szakáganként megkövetelhető, hogy ne bonyolitsák a növénytermesztésben a részest alkalmazva, vagy más vonalon a nádudvari módszert, hanem az anyagi érdekeltség formuláit egyesítsük a lehetőség szerint. tlzemáganként azon kell dolgozni, hogy a helyes arány kialakuljon. Olyan anyagi érdekeltséget kell bevezetni, hogy ne jelentsen feszültséget a különböző üzemágak között. 1963-ban ezt nem sikerült megvalósítani, több szövetkezetnél feszültség volt a növénytermesztés és állattenyésztésben dolgozóknál, a tsz. tagság és a vezetők között, a traktorosok és növénytermesztésben dolgozóknál, stb. Ha ezeket a feszültségeket a különböző üzemágak között megoldjuk, helyes arányt eszközölünk, csak ilyen formula vezethet ahhoz, hogy a tsz. tagság igazságérzetének megfeleljen. A színvonalnál azt szeretném megemliteni, hogy a tsz-ekben a technológia fejlődésével nem tartott lépést az anyagi érdekeltség formula. A határozati javaslat foglalkozik elég bőven az anyagi érdekeltség elvével, tegyük még ehhez azt, hogy ugy ./.