MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1964

1964. március 27. • 199. őe. - Oldalszámok - 1964. 199. 3.

- 2 Matuz elvtárs felvetette, hogy mi a forradalmi tett, A forradalmi tettet nem a taggyűléseken való megjelenésen és a hozzászólásokon keresztül kell mérni, a forradalmi tettet a gazdasági és kulturális munkában való részvételen kell lemérni. Van ahol a szabad biráló légkört kellene előbbre vinni, hogy az emberek bátran mondhassák el véleményüket. Másik ilyen gondolat: szerintem meg kellene különböztetni az aktivitást a termelő pártszervezeteknél, a hivatali és a községi pártszervezeteknél. Az üzemi pártszervezeteknél legjobb az aktivitás, ez érthető is, de nézzük meg a hivatali vonalat. Hány olyan megyei tanácsi összevont taggyűlés van, ahol egy hozzászóló sincs. De ez nemcsak a megyei tanács pártszervezetére vonatkozik, hanem a többi hivatali pártszervezetekre is. Ennek is kell az okait keresni. Községi, területi pártszervezeteinknél jelentős számú idős elvtársunk van, akik 194-5-ben tudták, hogy a kommunisták között a helyük. Itt van nekünk jelentős számú párttagunk, akiktől nem kiváhatuhk olyan aktivitást, hogy mindig felszólaljanak. Meg kell elégedni a megjelenéssel. Hány ember segit ezek közül a tsz-eknél, a községfejlesztésnél, ezeknél az elvtársaknál az aktivitást másféle mércével mérjük. A következő dolog, ami nagyon nagymértékben befolyásolja a párttagság aktivitását: bizonyos szervezeti keretek és formák. Amikor a Zagyvapálfáival üveggyár és a Bányagépgyár egy alapszervezéthez tartozott 4—5 hozzászóló volt egy taggyűlésen. Ez is egyik elősegitője, vagy hátráltatója lehet az aktivitásnak. A pártmegbizatást szélesíteni kell az elkövetkezendő időben. Hiba, hogy a tömegszervezetekben végzett munkát nem egyenértékű pártmunkának tartják. A pártcsoportokról szóló dologgal folytatnám. Helyes volt, ahogyan eddig elemeztük a pártcsoportok munkáját, javaslom ezt tegyük általánossá.