MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1964
1964. január 17. • 193. őe. - Oldalszámok - 1964. 193. 31.
2 Sikerült röviditeni a hizlalás időtartamát, néhány helyen megoldottuk a takarmány takarékos és célszerű felhasználását. Segítségünkre volt néhány uj termelési eljárás beveze* tésében és meghonosításában, /pl. baromfitenyésztés és hizlalás a balassagyarmati járásban stb./ A szövetkezeti vezetésnek is segitségére volt az anyagi ér» dekeltaég fokozása a legfontosabb feladótok megoldásában, illetve megkezdésében. /Mind például a talajerő visszapótlás gyorsitása, a növénytermelés hozamainak növelése, és az intenziv kultúrák munkaerő ellátottságának biztositása./ A helyes gazdaság politika mellett, nagy része van az ösztönző módszereknek abban, hogy szövetkezeti parasztságunk nagyobb, számban és sokkal szivesebben vett részt a közös munkában. Az elmúlt két év tapasztalatai egyértelműen bizonyitják, hogy a végrehajtó bizottság határozata helyes volt. Az anyagi ér- dekeltség fokozásán keresztül jól érvényesült r.z egyéni és közös érdek összekapcsolása. E vonatkozásban 1963t évben kedvező fordulatot értünk el. A megyében bevezetett elosztási formák közül a jellemző formák voltak; a/ munkaegység + össztermés 2o ^-a /Nádudvari/ b/ munkaegység + pénzbeni prémium, c/ munkaegységnélküli százalékos módszer Ennek ellenére a határozat gyakorlati végrehajtásában kedvezőtlen tapasztalatok is vannak,, A három fő elosztási forma elemei keveredtek, együtt kerültek alkalmazásra. Ez rendkivül bonyolulttá,.áttekinthetetlenné tette a nyilvántartást es elszámolást. A tsz-ek oay részénél nem 3ikerült az adottságnak az üzemiarányoknak és az en.be j.-ek non^plkodásmódjának legjobban megfelelő módszert kiválasztani. A szövetkezetek vezetőit zavarta, hogy nem rendelkeztek ezirányu isleretekkel t
