MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1963
1963. május 24. • 176. őe. - Oldalszámok - 1963. 176. 34.
5 Sajnos a lakóhelyük környezete még erősen hat rájuk és a cigánytelepek légköre rendkívül vis zahuzó. Az üzemekben dolgozó cigányok tömegszervezetekben és közösségi életben való részvételük is javulást mutat. Több jó szakszervezeti bizalmi ós több párttag van köztük, sőt a szorospataki bánya pártszervezetének egyik vezetőségi tagja is cigány, Ae üzemekben a cigányok foglalkoztatása, segitése és nevelése tehát jó irányban halad. Nagyon fontos feladat azonban a nranJcábaállitással egyidőben a lakás helyzetnek a megoldása is. Rendkivül éles az ellentmondás a kulturált, szervezett Üzemi és a cigánytelepi élet között. Nagy gondot kell forditani a cigány dolgozók beiskolázására • is, mert szakmunkás csak ugy lehet, ha elvégzi az általános iskola nyolc osztályát, A megye ipari tanulói között mindössze 6-7 cigány gyerek van, mivel évenként csak néhányan végzik el az általános iskolát. Cigányok foglalkozta tása^ ja me gpg azdjasj^ban. Amig az üzemben általában egyenlő elbirálásban rószesitik a cigányokat, addig a falvakban, termelőszövetkezetekben igen nagymérvű előitelettel találják magukat szemben. Ezért, ha tudnak ők is iparban helyezkednek el inkább, A mezőgazdasági munka iránt csak ott van érdeklődés a részükről, ahol nincs ipari létesítmény, vagy annak megközelítése nehézséget okoz. Mezőgazdasági nagyüzemek közül főként az állami gazdaságokban találunk több cigányt. Számuk nagyobb volt 8-1o évvel ezelőtt, amikor a gépesités foka még nem volt ilyen magas, A termelőszövetkezetekben való foglalkoztatásukat neheziti a vezetők rosez szemléletén tul, a tagságnak az elzárkózó, viszszautasitó magatartása is. Ha közgyűléseken napirendre tűzik
