MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1963

1963. május 24. • 176. őe. - Oldalszámok - 1963. 176. 30.

MSzMP Nógrád megyei Bizottsága f Salgótarján, Salgótarján, 1963. május 18, SZIGORÚAK BIZALMAS! Készült: l|Upld•-ban/Gné,' a cigánylakosság munkábaállitásának helyzetéről Nógrád megyében. A Politikai Bizottság 1961/62. évi hat árosát-inak végrehajtását megyénk területen 9 tagú brigád vizsgálta meg. A vizsgálat során felkerestük a VároBi Tanács VB., Acélárugyárat, VasÖntődeés Tűzhelygyárat, az Üveggyárat, líógrád megyei Epitőipr-ri Vállalatot, a Eagybátonyi és Szorospataki Bányaigazgatóságot, a pásztói es sziráki állami gazdaságot, a Szécsenyi Tangazdaságot, berceli erdészetet, a karancssági, endrefalvi, jobbágyi, va~ nyarci és hugyagi termelőszövetkezetekot. A vizsgálat tapasztalatairól az alábbi jelentést adjuk: Megyénk területén mintegy 12.5oo cigány él a járásokban szétszórva* Az átlagosnál több cigány lakik a szécsenyi és a salgótarjáni járásokban. Ezek egyrésze beilleszkedett, a másik része pedig beilleszkedésben lévő. Vándorcigányok megyénkben csak elvétve laknak. Cigánylakosság a felszabadulás után a társadalom teljes jogú .. tagja lett és a kedvező fejlődési lehetőségek pozitiv tényezőként hatottak reá. Igen nagymérvű azonban még ma is a cigányokkal szemben tanúsított élőit élet, amely erősen gátolja az asszimilálódásukat. Ezért alapvető követelmény az, hogy a községek és intézmények vezetői önmaguk szemléletét is megváltoztassák és egyben formálják a lakosság véleményét is. Természetes, hogy a cigánylakosság egy részénél megnyilvánuló magatartás, életmód és munkához való viszony is hozzájárul ehhez.