MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1963

1963. január 4. • 166. őe. - Oldalszámok - 1963. 166. 11.

10 - /ti • f A Megyei Tanács részéről szükséges volna egységes és határozott állásponttal kiállni, hogy az összes fűtések forróvizzel történjenek. Nem tartom jónak, hogy 800 ezer kalóriáért külön kazánt állitsunk be.'A szállodát 1963. végén fűteni kell. Erre ideiglenes megoldást terveztünk, két mozdonykazán beállítását. 1964-65 fütésidényre már a távvezetéket az Acélgyárba be lehetne vezetni ós azon a vonalon a lakóházakba is. Véleményem szerint az elképzelés, tervezés helyes és meg is valósitható 1964-65. évben. Antal elvtárs: Acélgyár igazgatója; Az Acélgyár a kezdeményezéshez csatlakozik* Minden belső előkészületek figyelembevételével kivánok egy-két szót mondani. 6? millió Ft-ba kerül a távfűtés bevezetése. Nem véletlenül teszem fel a kérdést, hogy az Acélgyár milyen nyomást fog kapni, ugyanis szakemberek megállapították, hogy az Acélgyár 3oo fok gőzre, 6 atmoszféra nyomásra van beállítva,ami eléggé nagy belső átalakítás végzését jelentené, s amellett fütőbojlerek, generátorokkal kapcsolatos berendezések. Ennek a beszerelése mintegy 20 millió Pt összegbe kerülne. Hász elvtárs: Ebből a vitából az derül ki, hogy az Acélgyár részére nincs biztositva semmiféle beruházási keret a hőszolgáltatás fejlesztésének biztosítására. Ez ellentétes azzal, amilyen információkat kaptunk eddig. Ellentétes azzal is, ahogyan Csergő elvtárs tájékoztatta Alics és Czottner elvtársakat. Az Acélgyárnak az energiahatóságtól a hőszolgáltató részek rekonstrukciójára tekintélyes összeg van előirányozva a KGM részéről, 12-15 millió Pt. Ez az összeg azonban nemcsak az Acélgyár hőellátásának berendezésére van biztositva, hanem az egész ország valamennyi kohászati hőberendezésére* Hogy ebből mennyi esik a Salgótarjáni Acélárugyárnak azt nem tudom. A távfűtés a második 5 éves terv betervezése után jelentkezett, tehát nem szerepel benne, s ezért kell nagyon meggondolni, \