MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1962
1962. július 20. • 155. őe. - Oldalszámok - 1962. 155. 11.
- 3 Az évről-évre csökkenő kisiparos létszám alakulást jél szemlélhetjük, ha Összehasonlítsak az 1958 év január l-l 2.254 fős létszámot ,- bár ez magában foglalja az ellenforradalom utáni egészségtelen felfutást - az 1962 év június 3o-i 142o fős létszámmal, A fenti időszak alatt különböző okokból eredően 1278 fő iparos szüntette meg ipari tevékenységét, ugyanakkor különböző iparágakban 444 fő kapott ipar igazolványt. A megszűnt iparosok közt legnagyobb számban kovács, kőműves, asztalos, cipész található, őe nagyszámmal található még a házi és a szabad ipart üző egyén is. 1961-től 1962 június 3o-ig. megszűnt 444 kisiparosból 134 fő tsz-be, 79 fő ktsz-be, 113 fő állami vállalatokba, 24 fő háztartásba, lo fő hivatalba és 84 fő egyéb helyeken helyezkedett el. A viszonylag nagymérvű megszűnések az alábbiakból adódtak: - Az ellenforradalom utáni egészségtelen konjuktura a területen is megszűnt. így a könnyű meggazdagodást keresők, a becsületes-. , kisiparos hirnevét csorbítok ipar elvonásokba részesültek, szabálytalanságaik, törvénysértő cselekedeteik következtében, - A>,ÍAÍányos szakmai képzettséggel rendelkezők ipar-igazolványaikat beadva más. területeken helyezkedtek el, illetve a mogfelelő képesítés hiánya miatt az iparigazolványokat bevonták. - A mezőgazdáság átszervezésivel sok iparos belépett a tsz-be és ott folytatja a tsz-en belül az ipari tevékenységet. A ktsz-be is többen beléptek, bár e területen egyes szakmákban pillanatnyilag itt létszámtelitettság van /cipész, szakma stb./ - Az utóbbi években a münkaellátottság majdnem minden szakmát érintve erősen visszaesett. - Az idősebb falusi kisiparosokat a havi 8o St-oa kötelező nyugdíjjárulék fizetése súlyosan érintő problémaként jelentkezett. Az ipari tevékenység megszűnése következtében,egyes iparágakban, - mint ahogy a múlt évi Megyebizottsági határozat is megállapította különösen falun Komoly problémaként jelentkezett é& jelentkezik ma is, a lakos ság a 'i3,y én irányú szükségletei kielégítésének hiánya, ugyanis a megszűnt kÜljJarosok többsége növelte és növeli jelenleg is az ellátatlan községek számát, különösen a szolgáltató iparban /cipész, fodrász, épitőiparoa stb./
