MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1962

1962. január 19. • 143. őe. - Oldalszámok - 1962. 143. 10.

Azok a termelőszövetkezetek, ahol bátran alkalmaztak uj jövedelemelosztási, vagy munkadijazási módszereket, ott szinte egy.áv alatt gyökeres változás állt be a gazdálkodásba. Pl. Karanccság, Egyik évről- a másikra a gyengéből közepesen, vagy jól g azdálkodó termelőszövetkezetekké váltak*. Hiányossága volt még az elmúlt évben ezirányu törekvéselmek az is, hogy igen sokféle módszert alkalmaztak. Köztük sok kevésbé ösztönzőt, vagy formálissat. Hem volt célravezető, s továbbiakban sem lehet annak tekinteni, az úgynevezett terven feliili premizálást. Akadályozta ennek hatékonyságát 1961-ben az aszály is. Egyébként az elkövetkezendő időben sem javasoljuk, mert arra ösztönöz, hogy a termelőszövetkezetek alacsony termák -, és termés mutatókat terveznek. A múltévben alkalmazott módszereknek hiányossága volt továbbá az is, hogy: a termelőszövetkezetek jelentős része késve, próbálta alkalmazni az ösztönzőbb munkadijazási, vagy jövedelem elesztasi módszereket, akkor, amikrrr, azok elvesztették az ösztönző hatásukat, /június derekán akarták kiadni részébe -az elgyomosodott kukoricákat./ Továbbá az is, hogy a: megváltozott körülmények után is mereven ragaszkodtak az eredetileg kidolgozott módszerek alkalmazásához. Ez esetben el kell marasztani elsősorban a járási, majE a Megyei Tanács irányitó szerveit. Sokan fetisizálták a munkaegység előleg jelentőségét. Ettől várták a probléma teljes megoldását. Meg kell állapitani, hogy az előlegnek vonzó hatása igen csekély. Annak ellenére, hogy 1961.augusztus 31-ig loo termelőszövetkezett fizetett rendszeresen előleget, de az előleg összege mindössze 3l.8oo.oooFt, vagyis tagonként alig több mint l.ooo Pt. S tegyük hozzá, hogy ebből az összegből még SzTK tartozásokat is fizettek ki.,12 termelőszövetkezet az, ahol egyáltalán nem fizettek előleget. ./.