MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1962
1962. január 5. • 142. őe. - Oldalszámok - 1962. 142. 10.
~ y ugyanezen idő alatt 22o kereskedelmi dolgozó szerzett szakképesítéstjés lo4 dolgozó.szerzett szakképesítést közgazdasági ismeretekből* Jelenleg lo4 kereskedelmi dolgozó van bekapcsolva kereskedelmi . szakmunkásképzésbe, 88 kereskedelmi tanuló tanulja a ssakmát és 88 fő számviteli dolgozó vesz részt továbbképzésen. Egyetemen 1 fő tanul, a Közgazdasági.Technikum levelező tagozatán 85 fő, nappali tagozatán 26 fő tanul. Ezenkívül több tanfolyamot szervezett az apparátus a belső ellenőrök, revizorok, valamint a felvásárlók részére, A hiányosságok abból erednek, hogy a káderekkel való.foglalkozás JÖneve16B/ kizárólag a MÉSZÖV személyzeti vezetőjére hárul. Esetenként még fegyelmi .Ügyekkel is megbízzák. Ennek következtében a dolgozók félnek t#Le. A személyzeti munka nem képezi a MÉSZÖV kollektívájának feladatát. A szakosztályvezetők keveset, vagy egyáltalán nem foglalkoznak vele. Ezt igazolja az is, hogy nem történt megfelelő gondoskodás vezető helyettesek kijelöléséről. Ha valakit áthelyeznek, vagy leváltanak akkor pótlására más területről kell dolgozókat hozni. Hincs megfelelő határozottság a régi, v a gy fiatal rátermettdolgozók előléptetésénél,, A káderekkel való foglalkozás hiányossága idézi elő azt is, hogy nincs megfelelő kapcsolat a.MESZÖ/" dolgozói között, különösen a beosztották és vezetők között. Ebből a bizalmatlanság légkörének klalakulá származott. Esetenként nem a végzett munka alapján, hanem szubjektiven Ítélnek meg embereket, A MÉSZÖV vezetése tett erőfeszítéseket arra, hogy az apparátus dolgozóinak munkája hatékonyabbá váljék. Mégsem sikerült elérni azt, /hogy munkamódszerük a megváltozott körülményekhea igazodjék. Nem követelték meg, hogy az osztályvezetők » az ©©etenként megtartott oflitályvezetői értekezlet anyagát- a beosztott dolgozókkal ismertessék. Az osztályvezetők nem fordítottak elég gondot a beosztottak beszámoltatására. A lazaság oda vezetett* hogy egyes.dolgosok a munkaidő egyrészét bevásárlásra, tanulásra fordították. Gyakori volt a munkaidő késői kezdése. A kiszállások erem a célnak megfelelően történtek. Gyakori az olyan eset, saraikor a kiszállások irányát a lakhelyhez közeleső MSz-ek ellenőrzése határozza meg. Súlyosbította a helyzetet, hogy a főosztályvezetők és osztályvezetők keveset szállnak ki,'nem adnak közvetlen segítséget a helyszínen.
