MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1961

1961. május 25. • 126. őe. - Oldalszámok - 1961. 126. 31.

',)_ , . ».i*.l»ii. -d~ iitmiU .i. i*£ ^ _• 34 .E csoportosítás azt is felveti, hogy különbözőek a megnyilvánul áarik, éleménynyilvánit :'s; i

v L ::

x*5gi

;1 törzsgárőá tagjaiként kezelt dolgozóknál hiányzik az őszinteség, ninc,? kritikai szellem, bátor fellépés. Nem egy esetben ledorongolják elet, s rosszindulatulag emlegetik múltjukat* Ugyanakkor az "uj"' törzsgárda tagjainál nem^>3etben poltikai gőg, visszaélés ~ érdemeire hivatkozva - jelentkezik, A törzsgárdr. tagjainak anyagi megbecsülése általában tapasztalható

f azonban egyes területűken probléma vetődik fel. Bérbesorqlásnál,azonos szakképzettség esetén figyelembeveszik az eltöltött évek számát* A dolgozók azonban felvetik, hogy gyárrészlegak, illetve szakmák között kereseti aránytalanság van ekkor is^vjaa, a végzett munka-között mennyiségben és minőségbeli nincs különbség, fi. amig a kovácsoló gyárrészlegnél ugyanolyan munkaerő-kifejtéssel egy dolgozó 2000 Ft-ot keres, addig a szegverőben 2600-2800 Ft-ot. ^öbb helyen felvetődött, különösen, a f cmuholyben, hogy a besorolásoknál, jutalomosztásnál., kitüntetések Oda.it

élesénél szubjektív szempontok: bratyi szellem, rokonizmus stb

0 érvényesül.. Felvetődött probléma, hogy nem azon évek keresete alapján kellene v. nyugdijat megállapítani', amikor a dolgozó nincs már munkaereje teljében, hanom amikor még maximális erő kifejtéséire képes, fiir.ig egy lakatos, esztergályos órabére a nyugdijbamenás '• elóUt a legmagasabb, addig -a teljesítménybérben dolgozó dróthuzó, íicovács ezekben az években kisebb teljesítmény elértásére képes. Vannak olyan szakmák - pl,' dróthuzó -, ahol kifogásolták a jelenleg érvényben, lévő nyugdíjazási korhatárt* Az eddigi gyakorlatból magyarázták, hogy pl, a dróthuzőban rlig aka.d olyan, dolgozó,* aki onnannyugdíjba mehetne , mert- előzőleg v \$2

r meghal, vagy más munkahelyet kell választenia Ua magas rezgésszámok miatt, ' Áz adminisztratív, de a íaüsza'ki dolgozóknál is felvetődött, ho;;

tol-ig

,;-os bérezési rendszer nem vesjsj. figyelembe az eltöltött évek áfiíaT7~ézert korpóklókkal kiegészített bérezési" rendszerre ketlene ;erni, Már^Ktttettlík, hogy probléma van általában ti férfi és női munkaerők

5 egyenlő anyagi és erkölcsi megbecsülése körül. A bérezésnél ez ugy jelentkezik, hogy pl, ugyanolyan, feltételekkel, ugyanolyan munkakörben dolgozó férfi magasabb bért kao, mint a n&i dolgozó.