MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1961
1961. december 8. • 140. őe. - Oldalszámok - 1961. 140. 60.
-7 tagja aktivan résztvegyen a KISZ ve ze tés munkájában és egy alkalommal azzal ubasi botba vissza, hogy " nem a KISZ-ből kapod a kenyeret". Van arra lehetőségű hogy a KISZ szervezetek titkárai - ha tsz dol^ogók ~ mivel mozgalmi munkájuk munka kieséssel jár - havonta 3-4 munkaegységet kapjanak, de ez a valóságban nincs.meg. Szűcs elvtárs a pásztói béke tsz elnöke, aki pedig ne m ma került vezető funkcióba - azzal tárt ki az említett felvetés elől, hogy " a KISZ titkár ne a 3 4 munkaegységért szervezze nekem a munkacsapat okát"« Még előfordul, hogy korlátozzák a fiatalok jelenlétét a kuli urott honokban, mert "rendetlenséget "és nemre?: a berceli klub helyiséget e.gy időre De is zártak hasonló érveléssel, ahelyett hogy köztük lennének . és segítenének a rendé t le n::edők re ndre ubesib'ásában, ne ve lésébe n,* lalálkozunk még azzal is, hogy a türelméé nevelési módszere ke b, megértőbb " apai szót !í - durva, sértő kirohanásokkal cserélik fel. És ha az ifjúság iránti társadalmi f ele lősság fokozottabb, lenne, közös Összefogással valószínű lehetne változtatni azon ? hogy a tsz KISZ szervezetei felének még mindég nincsen helyisége. 4. /Mesryénk 148 tsz^a-J; több mint Joooo tagja vari, a rendszeresen dolgozó tsz- "tagok sa."„.a; 237oo. A 26 éven aluli tsz tagok száma kb l^oo. I fiatalok nagyon e :, és kivétellel rendszeresen résztvesznek a szövetkezetek muh -ájában. Rajtuk kivül a megye termelőszövetkezeteiben 15oo olyan fiatal dolgozik, al'i ugyab nem tsz tag, de rendszeresen kiveszi részét o. munkádból* / I'őleg lányok, fiatalasszonyok /. A falusi fiatalok jelentős része 'teii-it lényegében otthagyta falut és a városban vállalt Lankát* A fiatalok faluról történő elvándorlása nem uj jelenóóg, bizonyos mértékben termesze te.s ,és szükséges,, íz méa a kisparaszti gazdálkodás időszakában megkezdődött. Sokan.nem látták perspektívát a kisparaszti gazdaságban, vonaotta őket á fej- lebbebb ipar, a nagyobb kulturális lene tőségeket nyujbó város. Hozzájárult az elvándorláshoz, hogy volt olyan idő amikor bizonyos értelemben az egész társadalmi közvélemény abban látta a felemelkedést, ha minél több fiatal a v rosba kerül dolgozni, tanulni, Falusi iskoláink sem alapozták meg a földművelés szeretetét, és ez a kérdés most sincs megoldva* Megyénkben az elvándorlást fokozta, hogy az ipari medence ezernyi eL.ieJ;yezkedési lehetőséget biztosított ós másrészt nálunk a paraszti családok 7o %—ának maximum t-6 hold földje volt és ahol több volt "a gyerek, a föld nem nyujObt megfelelő megélhetési lehetőséget* A mezőgazdaság átalakítása után az elvándorlás nem szűnt, sőt valamely t fokozódott* Megyénk termelőszövetkezeteiben a fiatalok aránya ' csökkent. Innék már azonban legfőbb oka a szülők nyomása volt. Miután beléptek a tsz-be sokan igy vélekedtek; "> nagylány segit a közösben, vagy a háztájiban és a ház körül, a fiú-gyerek pedig menjen az iparba, ahol rendszeres készpénzt kap " c A fiabaloknak a normálisnál nagyobb arányú elvándorlása a megyénk tszeiben t erősen erezeti hatását. Főleg a salgótarjáni járásban / itt a tsz-ek több mint'»7o c /> ában nincs fiatal tsz tag / de vonabkozik ez minden járásra, o. fiatal munkaerő hiány akadályozza a bsz-ek megszilárdítását. A nemrég tört ónt felmérés alapján kiderült, hogy a tsz-ekben pillanat; ; ilag legalá fc>b j4ooo fiatal munkába vonására volna szükségünk, ás ebből Goo - 9oo fiatalra az állattenyésztésbe. „/„
