MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1961

1961. február 3. • 117. őe. - Oldalszámok - 1961. 117. 38.

38 Az üzemi agitáció tartalmát jelentős mertekben ez kell, hogy képezze a jövőben, mivel a termelékenység növelése, a gazdaságos termelés javítása ezen az utón igen komoly mórtűkben előrevihető. A járási és városi bizottságoknak is fokozottan kell foglalkozniuk ezekkel a kérdésekkel. Bár ugy a járás, mint a város több esetben foglalkozott hasonló kérdésekkel és hozott többé-kevásbbé helyes megállapításokat, ezeket a megállapításokat gyakorlati tett nem követte. A jövőben fokozott gondot kell fordítani ezeknek a kérdéseknek állandó napirenden tartására. Külön kell szólni a szakszervezet tevékenységéről. Munkájukra legjobban rávilágít, hogy az üzemekben kiszabott büntetések zömét a munkafegyelem megsértésért adják, üzemeink előszeretettel alkalmazzák a büntetést. A szakszervezetek munkájára itt, mint nevelő tevékenységre van szükség. El kell érni, hogy a munkafegyelem javítás-', a táppénzes állomány, s ezen belül a balesetek számának csökkentése társadalmi üggyé váljon. Olyan légkört kell kialakítani, amelyben maguk a dolgozók mondanak ítéletet. Növelni kell a kommunista és társidalmi megbízatások körött pl. balesetvédelmi bizottság, gépek szocialista megőrzésébe vétele, perspektívában a szocialieta brigádmozgalmat bővíteni kívánatos műhely, üzem és vállalati szintre stb. Társadalmi bíróság üzemeink zömében működik. Munkájukra az a jellemző, hogy az igazgatótól várják az utasítást arra vonatkozólag, hogy mit tárgyaljanak, önállóan nem kezdeményeznek. Áz Ítéleteik is legtöbbször büntetésben merülnek ki, tevékenységük csak ritkán nevelő jellegű. Az egyeztető bizottságok munkája is igen hullámzó. Feladatuknak a munkás védelmét tartják, de ezt sokszor elvtelenül teszik. Az elvtelenségek okát abban lehet meghatározni, hogy £• bizottság tagjai sokszor nem ismerik a tényt, de még a munkaterv -;ny könyv megfelelő részeit sem. A szocialista munkafegyelem és munkiaoz való szocialista viszony kialakításában igen nagy szerep hárul a gazdasárvezetőkre és középkáderekre. Középkádereink jelentős részénél a fi italokkal szemben nincs tekintély a képzetlenség miatt, az id^, ebokk.l szembea pedig a gyakorlati tudás hiánya miatt. Ezért nem is tudnak következetesen fellépni a jelentkező problémákkal szemben. Y:'z oldalról - megalkuvás is jellemzo.