MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1960

1960. szeptember 30. • 107. őe. - Oldalszámok - 1960. 107. 36.

'Horváth elvtárs 1960. április 29-én Cser elvtárshoz ment, s közölte, hogy mit hallott Balassagyarmaton. Cser elvtárs ez esetben is kénytelen volt közölni Horváth elvtárssal, hogy le lesz váltva, de legyen nyugodtan megfelelő munkahelyet keresnek előbb neki. Május 1-én a Megyei Tanács kultúrtermében Horváth elvtárs és Dvorak elvtárs egy asztalhoz ültek, majd egymásnak elmondták panaszaikat. Horváth elvtárs azt, hogy le lesz váltva, Dvorak elvtárs meg, hogy áthúzták a kitüntetését, s felvetette azt is, hogy neki is az lesz a sorsa, ami Horváth elvtársnak. Ezt á beszélgetést végighallgatta Dvorákné elytársnő, aki megjegyzést tett Cser Gyuláné elvtarsnőnek, hogy a férjét, Dvorak elvtársat ki akarják fúrni a Tanácsról. Gserné elvtársnő erre azt a megjegyzést tette, hogy már megint a Hózsi /B,.rnardné/ beszélt neked. Ezt Dvorákné, mivel nem utasította vissza, Gserné elvtársnő közölte a férj ével,Cser elvtárs pedig Jakab elvtárssal, hogy milyen asszonyi pletykák folynak. 1960. május 2-én a Hegyei Tanács VB-a az Ipari Osztály munkáját tárgyalta, ahol Cser elvtárs távollétében Turcsányi elvtárs vezette a Végrehajtó Bizottsági ülést. Ezen a VB ülésen Turcsányi elvtárs az összefoglalójában az mellett, hogy birálta az osztály munkáját olyan értelmű megjegyzést is tett, hogy addig nem lesz rend az osztályon, amig Horváth elvtárs lesz az osztályvezető. Erre a kijelentésére Turcsányi elvtársnak - Cser elvtárs szerint is - semmi szükség nem volt. Ezt j.-.joon volt egy pártvezetőségi ülés, ahol Horváth elvtárs nem a Cser elvtárssal törtónt beszélgetést, azt hogy le lesz váltva, hanem Turcsányi elvtárs értékelését vetette fel eléggé elkeseredve a pártvezetőségi ülésen. Ezen a vezetőség sajnálkozott, mely sajnálkozást a vezetőségi ülés után tovább szorgalmazta Szabó elvtárs-, aki már Tinga is sértődött volt. Szabó elvtársban ekkor az a gondolat született meg, hogy rendkivüli taggyűlést kellene összehívni és a káderekkel való ilyen bánásmódot meg kellene beszélni. Szabó elvtárs Laczkó elvtárson kivül minden pártvezetőségi ta.gga.1 beszélt is üervórőly s mivel nem volt egységes vélemény és maga Horváth elvtárs tiltakozott legjobban az ellen, hogy az ő ügyét taggyűlés elé vigyék, /belőle ne csináljanak mártírt mondotta/ elálltak a rendkivüli taggyűlés gondolatától. Amikor azonban előbb szervezni kivánta a rendkivüli taggyűlést Szabó elvtárs Gric elvtárssal is közölte elgondolását. ./.