MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1960
1960. július 6. • 101. őe. - Oldalszámok - 1960. 101. 19.
15 - v- # gezzenek, melyik vállalat milyen gyártmányt tud leggazdaságosabban legyártani. A technológiai fejlesztési tervek elkészítése eddig még nem alkalmazott módszerrel törtónt, s éppen ezért egy-két hiba is becsúszott a tervjavaslatok elkészítésébe. A technológiai fejlesztési tervekből látszik, hogy az egyes ágazatokat külön-külön csoport készítette el és a vállalati szintű egyeztetés nem történt meg. Vállalati szinten nincs kidolgozva értékben termelési mutató, termelékenységi mutató, munkaerő mérleg ós költségvetés sem. A felsorolt mutatók kidolgozása KGM vonalán a második lépcsőben fog megtörténi. As> Acélárugyár technológiai ágazatonként elkészített fejlesztési tervénél az elmondottakon kivül a szükségletekből indult ki. Vállalati szinten tofinában kétszeres és órtékben több mint kát és félszeres emelkedést terveztek be. Üschnológiai ágazatok termelésének alakulásai 19 65/1959, t onna Hoz a Imii Hideghengermű Kovács ológy ár Csavargyár x Vasöntöde Acélöntődé Energia szolgáltató: - 159,0 Gyártóeszközgazdálkodás: x - 108,420/e x Ezea gyárrészlegek 1959-ben, a básis időszakban még nem termeltek. ftuzalmüi tec hnológiai ága gat ban; tervszámok készültek vashuzalra, fémbevonatra, szegre, rudvasra, butorrugóra, csizmapatkóra és vasszulfátra. Tervezéseiknél az OT-tél és KGM-től márciusban kapott körültekintő igény felmérése alapján indultak ki. Pigyelernbevetták, hogy a magasszilárdságu acélhuzal gyártás Miskolcra, a rudvasgyártás szintén elkerül a gyártól. Ezekkel már nem is számoltak, kivéve a pzálhuzal gyártását, mely a vállalatnál marad. Á legjelentősebb mennyiségben legyártandó termékeknél: vashuzalnál, fémbevonatnál ós a szegnél a világszint eléréséből ós c gazdaságosság növeléséből indultak ki. Magas fordulatszámú gépeket szenesnek be. onna fa forint f c 166,5 164,3 290,8 496,7 139,7 , 145,6 36 ezer 333 ezer 111,1 141,4 90,6 115,3