MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1960

1960. április 11. • 94. őe. - Oldalszámok - 1960. 94. 20.

/ J •jt"*£*°~ w orvosok jelentős része az istennitről tett tanúságot. Balássagyaraaton a kórházban két orvos ugy nyilatkozott, hogy nekik na valaki bebizonyítani, hogy nincs isten, öngyilkosok lennének, .ert ők nír neti tudnának isten nélkül élni. Ezek a tények nemcsak az orvosok között jelentenek problémát, hanem megnehezítik uás érteluiségi rétegek - pedagógusok - felé folyó világnézeti nevelő munkát is* Az itt fellelhető lemaradás oka abban keresendő, hogy az elmúlt években az egészségügyi dolgozók felé elhanyagoltuk a világnézeti nevelő munkát. Itt keli egy pár mondatban kitérni az Orvosegészségügyi Szakszervezet munkájára is. Véleményünk szerint a jelenlegi vezetéssel és munkával ez a szerv nem szolgxLja a további kibontakozást, az előrelépésig Munkájára jellemző az elvtelen érdekvédelem, a szűk prakticista személyi kérdésekkel való foglalkozás, és igen sok esetben az ellentétek szitása az orvosok között, az orvosok ás az egészségügyi osztály között. Megállapításunk szerint ezek a tények azért állanak fenn, mert a szakszervezet vezetése a jelenlegi formában nem megoldott. Ezért ugy gondoljuk, hogy változtatni kell a jelenlegi helyzeten, mert az egészségügyi szakszervezet csak igy less képes hozzájárulni " a lehetőségekhez mérten a párt és az egészségügyi colgozék kapcsolatának fejlődéséhez, az orvosok között meglévő problémák felszámolásához. Összességében megállapítható, hogy bár évről évre növeljük a párt befolyását az egészségügyi dolgozók között, mégis a társadalui rétegek közül itt van a legnagyobb lemaradás. A lemaradás felszámolásának fő útja csak a pártszervezet megerősítése lehet, valaaint nagyobb szükség van a járási és városi pártszervek részéről nyújtandó segítségre. \? orvosik én más dolgozó, rétegek kapcsolata^ Bár az orvosok nap, mint nap betegekkel, egy?* -rü dolgozókkal -'-•

4 . . kéznek még sem mondható a munkások és az orvosok kapcsolata jónak,, 'Az orvosellenesség sokszor kimondva is jelentkezik. Ez az orvoséilenesség nemcsak személyeknél, hanem társadalmi szerveknél is gyakran előfordul; Ennek egyik oka, a már emiitett politikai passzivitás,• valamint a társadalmi élettől való távol '.áradás. Az a tény, hogy az orvosok kevésszer mutatkoznak a aunkások között, szórakozáskar és egjrób alkalmakkor, a munkások között rossz visssaha'ást kelt. ./.