MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1959

1959. május 26. • 72. őe. - Oldalszámok - 1959. 72. 6.

-21959# !• negyedéveken az előző úv hasonló időszakához viszonyítva ta* - : vábbi csökkenés tapasztalható, arai most már jelentkezik a szénbányászatban is. Az újítások számszerű csökkenésével szemben tart-ltailag fejlődés állapítható meg. Az újításokra is jellemző általános fliínsyiségi szemlelet helyett, kezd előtérbe kerülni o gazdaságossági szeölélet. Ma ez ujitások többsége a ny a gt akar okosságra, önk'óltsőgcsSKkentssre irányul. M

egnőtt a nagyobb .-^zdssáRi eredménnyel járó új

í

tások aránya. 1958-ban egy bevezetett újításra a szénbányászatban közel 4-szores, ÍZ Acélárugyárban 2-szereSj a •yasötvözatgyárban 2-szeres, c ZIM Salgótarjáni gyáregysogónál 3-szoros, a Salgótarjáhi Üveggyárnál több mint 5-szörös, c Zp.Üveggyárnál több, mint 3»szoros utókalkulált gazdasági eredmuny esik, mint 1955,-bea. unnék következménye, hogy. a számszerüség csökkentse ellenőre az ossz- gazdasági eredmény nem csökkent automatikusan, hanem - a szénbányászat b'-n, építőiparban, a vasiparban az Acélárugyár kivételével - emelkedett. Azoknál a \v ál la latoknál, is -mint a kőt üveggyár ós "z Acélárugyár-, ahol az ossz gazdasági eredmőny kisebb, mint 1955-ben volt, a csökkenés keverebb az ujitások számszerüsógőn^k^ csökkenésétől. -Hasonló .értékelés' mondható el a kifizetett ujitásri dijakra is. Egyedül a Salgótarjáni Üveggyár az, ahol csökkent az egy újításra eső kifizetett újítási cij. Ennyit oz eredményességről számokban*nézzük mi van a számok mögött, előrehaladásunk a jelenleginél sokkal gyorsabb lehetne, ha a« y újítás

i ós feltalálói m

o

zgal

om fejl

ődé

sét jelenlep, móg lassító v

agy P.átló akadályokat el tudnának hárítani. A dolgozók részvételének biztosítása a technikai színvonal emelésében • ami ma hazánkban egyik legfőbb feladat- politikai - nevelő, felvilágosító ós szervezést igénylő feladat. politikai feladat, hogy eloszlassuk az olyan szemleleteket, hogy a müsz~ki fejlesztés a műszaki értelmiség feladata, hogy műszaki fejlesztést csak beruházások utján lehet megválósitt ni, hogy egyes gazdasági vezetők az ujitő dolgozó tevékenységét gyakran csupán pénzszerzésre irányuló törekvésnek tartják, I-olitikai feladat is, hogy az ujitó mozgalom elfoglaljon méltó helyét a műszaki fejlesztésben, a dolgozók nevelésében. ' '