MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1959

1959. május 11. • 71. őe. - Oldalszámok - 1959. 71. 20.

- 2 Keményen birálta a lep a.tagság magatartását ig, mint pl. Q szalmatercsi tsz esetében, ahol nyíltan megmondtuk "néhány embert ha más nincs, el kell távolítani a tsz-ből.*». Néhány cikkben foglalkoztunk a termelőszövetkezetekből kilépett tagokkal is. Ezekben az Írásokban igyekeztünk segítséget nyújtani nekik, hogy újra megtalálják a helyes utat ós visszamenjenek a tsz-be./" A kilépett tagokkal való foglal- ~ kozás a szécsényi járásban", "A szövetkezetből kilépett tagok megnyeréséért", stb. • Megállapítható, hogy a lap vonala lényegében megegyezett a párt Központi Bizottsága 1958 decemberben hozott határozatával. A mezőgazc sági rovat fő feladatának tartotta a termelőszövetkezeti mozgalommal való foglalkozást, a meglévő tsz-ek gazdasági ós politikai megerősítését. 1958-ban közel 50 nagyobb cikk jelent meg, mely foglalkozott a termelőszövetkezeti mozgalom politikai és gazdasági kérdéseivel. Ezek a cikkek világosan, egyértelműen kimondták: a parasztság előtt egyedüli járható ut a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Ilyen cikkek voltak többek közötti "Erőnk felmérése", "Á paraszti jövendő", "Hová merre visz az ut?" stb. Milyen főbb hiányosságok jellemezték ebben az időbe

n a mezőgazdasági rovat munkáját? 1./ A tsz-ek gazdasági ós politikai segítsége mellett aránytalanul keveset foglalkozott a lap a tsz-ek számszerű fejlesztésével. 2./ Nem tárta fel elég következetesen ős meggyőzően a kisüzemi egyéni parasztgazdaságok szűk korlátait a nagyüzemi gazdálkodással szemben. Jelentek meg ugyan Írások, amelyek az egyénileg dolgozó parasztok munkájával foglalkoztak, de ezekre jellemző volt, hogy regisztrálták a jelenlegi munkájukat, esetenként elért eredményeiket. "Kovács Gábor büszkesége", "Egyre nehezebb gazdálkodni a nadrágszíj parcellán", de nem jutottak ennél tovább. Nem.^V^t"" ták meg ezek az Írások, hogy a mai paraszti jólét még nem*^*f'alusi életnivó teteje. Kevés érvet adott a .lap az agitátoroknak ahhoz, hogy meggyőzően tudjanak érvelni a nagyüzemi gazdálkodás mellett.