MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1958

1958. október 13. • 55. őe. - Oldalszámok - 1958. 55. 9.

••' 4*"-Í ,<rl • . • ., • \X^i ••..'- "••-..• ^ - 2 - Ezsknek aa embereknek vo3-t a kezében a kulturális intázaányek minden formája - mozi, könyvtár, stb. -. Következetes munkájuk p.yoaán a megye nagyszámú munkás ás szegényparaszti rétege, meglehetős elmaradottságban élt. Az elemi követelmények voltak csak ismeretesek a megye dolgozd! előtt, csupán annyi volt az ismeretük ami a munkájuk elvégzéséhez okvetlen szükséges volt* A műveltséget a.taunkésok ktfsött csak a munkásmozgalom szervei terjesztették, ezek viszoüt elég kis számban voltak találhatok megyénkben. Teljesen elhallgatták az elmúlt rendszerben megyénk forradalmi ás halaid hagyományait, pedig e megye igen gazrdag e téren. A Nógrád megyéi várak már a török idők alatt is kitűntek e nemzeti függetlenségért folytatott harcban. Ezt követően a-Rákóczi szabadságharcban, maid az 1848-as szabadságharcban is szép példáit adták a hazaszeretetnek, a függetlenségért való harcnak Nógrád megye dolgozói. A megye forradalmisága még csak fokozódott a munkásmozgalom megjelenésével, amelynek ' . legékesebb kifejezője a Tanácsköztársaság megvédéséért folytatott harc. Gazdag a megyénk népi kulturális hagyatékokban is. A palóc népszokások ás népi viselet sajátos kUlsőt kölcsönöz e megyének, amely hozzátartozik kulturális életünkhöE. Ezek felhasználása a fejlődés szolgálatába állitása a múltban nem történt meg. Helyettük inkább ezek elhallgatásáról, fcagy meghamisításáról lehet beszélni. Kulturális forradalmunknak az is célja, hogy a multe káros hagyatékát felszámolja -és a megye fejlődését.e téren is a megye sajátosságainak figyelembevételével biztositsa* Kultur

ális forradalmunk eredm

én

y

e

i a felszabadulás

tól: A felszabadulással nyilőtt meg a lehetőség arra, hogy megyénkben is elkezdődjön egy olyan hatalmas munka, amely az emberi értekem növeléséért folyik. Elkezdődött a dolgozó nép kulturális színvonalának eme. lsse-,a szocialista kultúra megteremtése. E munka első állomása' az iskola politikánk átreformálása volt. Az iskolák államosítása,az cgyháziskolák megszüntetése, a VIII- osztályos általános iskola bevezetése jelentette az' első lépést e téren.' A fejlődés érdekében azonban növelni kellett az i*:kolai tantermek szamát. Amig a felszabadulás előtt a megyében ^30 tanteremben folyt az o'ktatás, addig ma ez a szám mégha Idd ja c 70-O-ct. - '*'