MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1958
1958. július 21. • 49. őe. - Oldalszámok - 1958. 49. 12.
A fe3*higulás, a létszám gyors növekedése azt is jelentette, hogy ugy a bányászat, mtat az ipar területén nőtt a kdtlaki dolgozók száma. $}zek a muhkáísok a sző igazi értelmében még nem munkások, de már nem is parasztok. ^ÁdolkódásJaődáükbnn mindkettő érződik. A vidékről bejárd attakááok ő£áma /a nem kolonizált munkások/ kb. 11-12 ezer,.csaknem c muhkásofc $o $-a. Megoszlás szerint a szénbányászatnál a 14.ooo-ből tÖbb r alnt S.óoo vidéki munkás, akiket mindennap a munkahelyére szállítanak ás Vissza. Ugyanígy az Acélárugyárban a 3»6oo dolgozóból 153oat szállítanak Vidékről, míg a Tűzhelygyárban a vidékről bejárók száma az ©ssadófgozóknak 60 %-a. A munkásosztály ilyen méretű felhigulásn ugy a munkásosztály műveltségi színvonalára, mint a politikai szilárdságára rányomja a bélyegét. A felhígulás következményeit lehetett érezni igen szemléletesen az ellenforradalom alatt* A hangoskodók ós az ellenforradalmi cselekményekben résztvevők szinte kivétel nélkül azokból kerültek ki, akik ugy csöppentek be a munkások közé a felszabadulást követő években, csak elvétve lehetett találkozni olyan esettel, ahol a törzsgárdához tartozó munkások valamilyen aktiv szerepet töltöttek volna be az ellenforradalmi erők oldalán. Különösen élénkek voltak ebben az időben a munkások közé került osztályidegen lemek, akiknek a száma az eddigi nyilvántartás szerint 2oo /szénbányászat I03, Acélgyár 62 stb./ Feléledtek a volt jobboldali pártok tagjai elsősorban a nyilasok. A Salgótarjáni Acélgyár és -a Zagyvapálfalvai üveggyár, amely nagy nyilasfészek volt ebben az időben kimutatta igazi arcát. Bebizonyosodott, hogy a volt nyilaspárti munkások és alkalmazottak nem voltok megfelelően kezelve nem törtónt meg a fasiszta nacionalista eszmék szétzúzása és megsemmisítése a fejükben. Az ellenforradalmi demagógia, a rendszer és munkásosztály ellenes nézetek a polgári kategóriából lecsúszott elemek-* nól, valamivel kisebb mórtékben a kétlaki dolgozóknál is teret hódítottak. Éppen ezért az ellenforradalmi események után leggyorsabban a törzsgárdához tartozó munkásokat lehetett mozgósítani ós munkábaállitani és csak legkésőbb sikerült az ellenforradalom okozta zűrzavart a kétlaki munkások helyében tisztázni. Az ilyenirányú rétegeződos érezhető volt Dtt is, hogy a pártba való átigazolást elsősorban a. törzsgárdához tartozó volt MEP tagok kórtók. A kétlaki dolgozók számának növekedése és a munkásosztály más területéről való felhigulása azt is jelenti, hogy most sokkal nehe\