MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1958

1958. július 7. • 48. őe. - Oldalszámok - 1958. 48. 6.

^. v í feladatuknak tekintik. Gsak akkor tudjuk biztosítani, hs» megválósitsuk, aiii az előterjesztés 6 oldalán szerepel, ho^y a termelőszövetkezetek megszilárdításáért é ^fejlesztéséért a párt és tanácsi szervek felelősek. Az egyénileg dolgozó parasztok nálunk nélkül is tudják végezni munkájukat és végzik is, mert a párt és kormány politikája helyes, azokat nem kell felkérni, hogy végezzék a tarlóhántást, őszi vetést, betakarítást. Mennek a dolgozó parasztok részéről ezek, de nem mennek ilyen irányban a termelőszövetkezeti munkák. Újból hangáulyozni szeretném ezt csak ugy lehetséges elérni, ha minden szerv egyszerre és szivből csinálja, mindenütt tisztázzuk, kik, hol tartanak. Mi most a helyzet, miért nem megyünk előre, ennek bizonyságául néhány példát? Végig néztük a járási pártbizottságok végrehajtó bizottságai ülésének napirendjét. Sajnos ebben mi is ludasak vagyunk, de az eltelt fél évben maximum háromszor tűzték napirendre az ezzel kapcsolatos anyagokat. Ebben benne van a földmüvesszövetkezetekkel való foglalkozás napirend is, vagy a tavaszi mezőgazdasági munkák stb. Ezért felelősek vagyunk mi is, mert a negyedévi munka értékelésekor a munkaterveknél nem észrevéteíeztük ezt. De nem akarom ezt kivetiteni a járási szintre. Sajnos a járási tanácsod ellenére, hogy korábban többször ostoroztuk őket emiatt, ho^y probléma van a tsz-ekkel való foglalkozásnál meg ma is csak egy ember, vagy csak a mezőgazdasági osztály feladata. Hogy mennyire nem közügy a termelőszövetkezetekkel való foglalkozás, törődés, néhány jellemző példát emlitenék. A szécsényi halászegyesület nem ad néhány halat kisérletre a nógrádmegyeri Petőfi ts z-nek. A St. szolgáltató vállalat miután a termelőszövetkezet 15 ezer forintot lefizetett ngy gaternak az elkészítéséért, Ígérték, hogy rövid időn belül elkészítik. Azóta egy év telt el, a gatei nincs kész és a tsz-nek több ezer forintos jövedelem kiesés van. A rétsági taggyűlések tapasztalataiból ismerjük, hogy egyesek a termelőszövetkezet fejlesztését spontanításra bízták, népszerűtlen feladatnak tartják és elkeseredtek miután ezzel újból foglalkozni kell. Ha előre akarunk menni a termelőszövetkezet megszilárdítása és fejlesztése terén maora hangsúlyozom legfőbb, hogy s párt és takács szerveket tegyük ezért felelőssé. Ezen túlmenően meg kell javítani a párt és állami szervek munkáját, s -ki kell dolgozni a termelőszövetkezeti agitációt. Tsz agitációnk főbb szempontjainak a következőket képzeljük. Propagandisztikusan bizonyítani a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségességét, ezen belül megmutatva, hogy milyen fejlődés vah az iparban, milyen a fejlődés a kapitalizmus meretei között is a mezőgazdaságba^. Harcolni kell ugy a szektás és revizonizmus nézetei ellen, valamint mélyíteni kell a munkás-paraszt szövetséget, s elengedhetetlen a jövőben is a termelőszövetkezetek eredményeinek nagyon sokrétű ismertetése.