MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1958
1958. május 28. • 44. őe. - Oldalszámok - 1958. 44. 16.
Sh 2 zül« - A falu lakosságának kisebbik részében meg vannak a jellembe-li fogyatékosságok - tübbs&ge azonban hü a munkashate lomhoz, A parasztság rétegeződébe ^s helyzete rétegekén belül: i termelőszövetkezeti parasztság számszerüségben kevés az össze parasztság szántóterületéhez viszonyitva 6;3 $~án gazdálkodnak- A szövetkezeti parasztság, ha létszámilag kevés iá, de komoly tényező falun, az egész falusi lakosság figyeli életmódjukat• A szövetkezeti parasztság többsége még nem él olyan színvonalon, mint a középparasztság. A jelenlegi tsz tagságunk előtt nem uj keletű nagyüzemi gazdaságban dolgozni, 75-8o ;í-a volt agrárproletár vagy szegényparaszt, aki gazdasági cseléd, summás, vagy arató volt, látja a régi és az uj nagyüzemi gazdálkodás közti különbséget, összetételéből is adddik, hogy zárkózottább, nem dicsekvő a szövetkezeti paraszt többsége a falun kisparaszt, középparasztjainak nagy részének nem nyerték meg bizalmát, sok helyen ezek lebecsülik őket, bár termésátlagaikkal felülmúlják az egyéni paraszti átlagot, A közság vezetésében nem megfelelően vannak képviseltetve. A tanácsi szervek nem támogatják megfelelően a szövetkezeti parasztságot, nem tartanak szoros-kapcsolatot, sőt járási szervek is elodázzák ügyeik intézését H ügyes vállalatok - TÜZÉr, MiH - hem segitik elő munkájukét« A szövetkezeti tagság zömében legtöbb helyen a befelé fordulás tapasztalhasd, nem folytatnak felvilágosító munkát az egyéniek felé, eredményeiket nem ismertetik, üz í'elegen vagyunk" káros nézetet vallja a s- öv étkez eti tagság többsége. A tsz vezetősége, a is^'b-rn dolgozd kommunisták többsége nem tett erőfeszítést arra, hogy a ts-tag véleménye megváltozzon. A mezőgazda ság i munka sok , f élpro letárok. Számbelileg a falu legnagyobb rétege, zömmel ipari üzemeknél, mezőgazdasági üzemeknél dolgoznak, kis részük kuIáknál, vagy közép-parasztnál vállal időszaki munkát, iz ipari és mezőgazdasági üzemeknél dolgozok többsége kétlaki. PŐ jövedelmi forrásuk a bérmunka ; mellék jövedelmi forrásul: a földből eredő anyagi javak, amit saját
