MSZMP Nógrád Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c). 1957
1957. április 23. • 13. őe. - Oldalszámok - 1957. 13. 20.
- 3 kirendeltsége megfelelő súlyt helyezett erre. A többi járásokban a járási tanácsok mezőgazdasági osztálya és a Nemzeti Bank ezt a fontos kérdést nem támogatta megfelelően arra való hivatkozásaalj hogy a tsz -Gk önállóak, Af ellenforradalom szétzúzásával és a helyzet konszolidálódásával egyidő« ben a tsz; tagság valamennyi termelőszövetkezetben újjá választotta avoz;tőségct f melynek eredményeként aa elnöki tisztségeket ma túlnyomó- .. részt olyan tsz; tagok töltik be, akik élvezik a tagság bizalmát - olyanok, akik az ellonforradal m idején magatartásukkal arra érdemessé váltak. A vezetőségek ujjáválasztása többnyire demokratikusan törtónt kül~ső beavatkozás nélkül,- Jó oldala mellett.azt eredményezte, hogy az elnöki tisztségeket túlnyomó részt olyan tsz, tagok töltik be, akik elnökibrigádvezetői, szakmai stb, tanfolyamon nem vettek részt, igy az ügyviteli és szakmai kérdésekben többnyire járatlanok. Szükségessé válik ezért a tsz, clnökképző tanfolyamok ujabb megszervezése, valamint a fo~ kozottabb segítségnyújtás valamennyi termelőszövetkezetnek, a szöv-tke- • zctckkcl kapcsolatban álló szervek, különösen a járási tanácsok, gépállomások részéről annál is inkább, mivel a termelőszövetkezetek általában „ képtelenek mezőgazdasági szakemberek alkalmazására kis gazdaságaik miatt, A községi mezőgazdasági felügyelők pedig inkább az egyéni termelők felé orjentálódnak, A könyvelés ós ügyvezetés a termelőszövetkezetek többségében szervezetlen ós szabálytalan, A felülvizsgálat során mcgállapitást nyert, hogy az.ellenforradalmi események köyctkeztében számszerint csökkent a termelőszövetkezetek állatállománya. A csökkenést állatértékesitésck, vágások és a,kilépők követeléseinek kielégítése okozta. Megyei yiszonylatban 1956, októberében 4,3 kh.-ra,esctt egy számosállat]; 1957. április 15.-én pedig 4,5 kh.ra jut egy, Nom vigasztalóbbak a kilátások sem, A gazdasági év végére a tervek szerint 4.2 kh.-ra gog jutni egy számosállat, ami egyáltalán nem kielégítő, A megyei és járási szervek részérc elsőrendű feladat ként kell megjelölni a tcrmclőazövctkazcti állattenyésztés mennyiségi ós minőségi mcgjavi~ tását. Köztudomású, hogy fejlett állattenyésztés nélkül nincs boltcrjeo gazdálkodás. Bár az simult évek folyamán már rendszeres szerves és mü~ trágyázás következeiében jávujt a termelőszövetkezeti földek tormőcrojq éá emelkedtek" a tosmésátlagok, A belterjességre való fokozatos áttérés fejlettebb állatonyésztóst, a tápanyag igényesebb kultúrák tápanyag igényeinek kielégítése több szervcstrágya termelést követel meg.
