MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1956
1956-08-27 31_a/50. őe. - 50/192
Mindegük a személyi, termelésszervezési ás helyzeti viszonyok alapvetően közrejátszottak - a vezetési hibák mellett - abban, hogy a nógrádi gazdaságok az elmúlt években olyan jelentős hibákkal dolgoztak, sőt ezek a mostani nehézségeknek is számottevő tényezői, Egy7egy szakmai hiba a talajmüveiésbcn, a szervezésben fokozottabban jelentkezik ós súlyosabban kihat itt az egész termelésié, mint máshoz, II. A megyo állami gazdaságainak üzemi és termelési tevékenysége ós helyük a vidék ellátásában. Összterület: 26.58o kh Ebből szántó: 18,221 " /6$ #, amely a megye szántóterületének 9 $-át jelenti, azaz az országos átlag körül van./ A területen 9 gazdaság 17 üzemegységgel gazdálkodik, 1,/ Gazdaságaink területük 32 %-án termelnek kenyérgabonát, amely a megye kenyérgabona területének 9 $*át képezi, ^ megye kenyérga^ bona begyűjtésének viszont 2o %-át az állami gazdaságok által beadott gabona alkotta 1955* évben* A multévi termésátlagok a következőképpen alakultak: Megyei átlag 1931-4o között: őszi búza 7,2 q, roBS 6,6 q, kukorica lo,- q.. Megyei átlag 1955-ben; őszi búza 8.5, rozs 6,9, kukorica 11,2 q, ÁG*megye " " őszi búza 8,6 rozs 7,6, kukorica 7'.* q. A kenyrégabona átlaga tehát a megyei átlag fölé emelkedett, de a kukorica - döntően a müvelés, kisebbrószben a társadalmi tulajdon mogőrzésónek hiányosságai miatt - a megyei átlag alatt v"~ Ibjlődós van, de a növónytermelési munkákban a gazdaságok előrehaladása lasubb, mint egyéb területen. A termésátlagok szóródása rendkivul nagy, de alapvetően nem a már felsorolt adottságok, hanem a rossz munka miatt* A gazdaságok gyenge tormokénysógü talajain a következő mennyiségű nitrogén műtrágyát használtuk fel:
