MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1956

1956-06-04 31_a/50. őe. - 50/65

65 stb. munkákban, ha azt a határozat szerint hajtják is végre. Zoboki elvtárs felvetette, hogy a börtönben 8-órán tul is dolgoztatnak, mert 8-óra alatt egyesek nem végzik el a rájuk kiszabott normát* Ez helytelen, mert megsértik a börtönt szabályzatot. A börtönben a nevelés legjobb módszere a börtön szabályzatának a betartása. Javaslom, hogy a VB. fogadja el a jelentést. VB.elfogadta. II. napirend: fla.1da elvtárs: A végrehajtóbizottság megállapíthatja azt, ho^y as elmúlt évben kedvezőtlenül alakult a termelőszövetkezetek állatállománya. Mi mutatja, hogy kedvezőtlenül alakult az állattenyésztés': Szarvasmarhánál 100 holdra eső állatsürüség. 1955-ben 100 holdra 14 db., szarvasmarna jutott, addig 1956 évben 100 holdra 10-11 db. Itt csak egy dolog tud segíteni: az állatállomány arányszámának a növelése. Szarvasmarha állományon belül kedvezőetlenul alakult a tehénállomány. Egy ov alatt a termelőszövetkezetek tehénállománya 27^-kal csökkent, a háztáji gazdaságé 46£-kal emelkedett. Szarvasmarha állomány 0.6^-kal csökkent. Mit mutatnak ezek a ssámök? Először is azt, hogy a tanács mezőgazdasági igazgatósba, járási tanácsaink v&gy nem akarják ellenőrizni ezeket a számokat, vagy egyszerűen azért nem teszik, hogy látszat eredményt érjünk el. Hogyan számolnak ők: azt mondják 1954-hez viszonyítva 1955-ben 7?í-kal emelkedett a tehénállomány, 1956- 1955-höz viszonyítva 3#-kal emelkedett a tehénállomány, hogy mennyivel emelkedett a föld - ezt figyelmenkivül hagyják. Legfontosabb feladat a szarvasmarha növelése területén, ho^y a megyei, járási tanácsoknak, járási pártbizottságnak feladatul tűzni: vizsgálják meg az állattenyésztés alakulását a termelőszövetkezetek területén különösen szarvasmarha és tehénállomány tértté* létén. Az a tapasztalat, hogy a belépők nem viszik be a termelőszövetkezetbe a szarvasmarhát, set kiveszik a háztáji gazdaságba. Sem szabad elszakítva nézni a ló és sertés állomány alakulást sem. Hógradmegyei viszonylatban 463 db. sertés csökkenés, 335 db. anyakocsa csökkenés volt. Különösen jelentős a 335 db. koca. Meg kell nézni azt is, bo^y tanucsos-e továbbra ia csökkenteni a sertésállományt - azt hiszem, hogy nem. A ló állomány megyei viszonylatban átlagos 40-50 kh—ra jut egy pár ló. A ló állománynál az a baj, hogy egyes termelőszövetkezetekben alig van ló, másikban pedig sok van. Meg kell nézni, hogy hol van sok és ahol sok van csökkenteni kell. Igen súlyos a csökkenés a baromfinál, több mint 7000 db. Mi ért súlyos hiba? Ez országos érdek, népgazdaság szempontjából igen fontos. Másik oldalát nézve: termelőssö— vetkezeteknel előlegként a beromfiból, tojástól tudnak legjobban pénzt csinálni. A kedvezőtlen alakulásnak több oka van: a férőhely biztosítása, takarmányozás és gondozás hiánya. ./.