MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1956
1956-04-19 31_a/49. őe. - 49/228
- 17 Ezeken a beszélgetéseken a JB. tagjai, munkatársai, de a járási bömegszervezetek vezetői is rendszeresen részt vettek, E munka eredményeképpen február és márciusban 4 ujabb szövetkezet alakult, ebből egy Karancskesziben, Mátraszelén és Nudujfaluban két szövetkezet, amellyel Nádujfalu szövetkezeti község lett. Ebben az évben a járásban összesen 6 tsz. alakult 2o5 családdal, 311 tag, 1819 kh, földdel lépett a boldogulás, a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A termelőszövetkezetek eredményes munkája következtében megjavult a tagság anyagi helyzete, megnőtt jövedelme, emelkedett életszínvonala, A szövetkezeti tagságunk többségének ma több a jövedelme és jobban él, mint az egyénileg gazdálkodó paraszt. Mig pl. 1954-ben az egy munkaegységre eső részesedés 22 Ft. volt, 1955-ben 28.16 Ft-ra emelkedett. A gazdasági megerősödésükről tanusiodik, hogy a múlt évben mar csupán négy szövetkezet zárt passz ivan. Igen jól dolgozott a Kisterenyei Vörös október termelőszövetkezet, ahol egy munkaegységre jutó jövedelem 53 Ft. a oeesdi n Buzakalasz M-ban 41 Ft. a bocsárlapujtői "Uj barázda" tsz-ben 35 Ft. volt. Azokban a szövetkezetekben, ahol szép eredmények születtek, jelentősen megjavult a vezetés, a munkafegyelem és az alapszabály betartása. Nagy része van a tsz. munkájának megjavításában a falun létrehozott pártbizottságoknak, egységes vezetőségeknek. A legtöbb falusi pártbizottság igyekszik segíteni a tsz-ek munkáját, ha néha még nem is leghelyesebb módon. Példaként állhat a többi titkárok előtt Tajti és Russz elvtárs a ceredi és az etesi függetlenített titkárunk, akik nagy lelkiismeretességgel dolgoznak azon, hogy a községük szövetkezete megerősödjön és példamutatóvá valljon. A termelőszövetkezetek fontos jövedelmi forrása az állattenyésztés. Mégis, ha az állatállomány fejlődését nézzük, meg kell monuani,hogy e téren közel sincs megfelelő előrehaladás. Terme ltb^övetkezeteink, pártszervezeteink a szövetkezetek vezetői sok helyen még mindig nem értik az állattenyésztés fontosságát. Erre vall, hogy több hely-3~ i$f kevés takarmányt termelnek, vagy pl. aem megfelelő emberekre bizsá^: az állatok gondozását. Sok helyen még mindig az a nézet van, hogy azt az embert teszik az allatokhoz, akit már másutt nem tudnak alkalmaznia Dsak, amikor azután kevés tejet adnak a tehenek, amikor sok az állat elhullás, nincs megfelelő jövedelem, akkor vakarja a tsz. elnök a fejét. Igen kevés szövetkezetünk foglalkozik sertés hizlalással, ezt mutatja, ho^y pl. a rault év végén csupán 54.db. hizott sertés volt a tsz-ek birtokában.
