MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1956
1956-02-27 31_a/49. őe. - 49/147
Ah* számszerű fejlesztési mvnkamódszerében elvi és gyakorlati kérdések tisztázatlanságával, v agv helytelen módszereivel is lehet találkozni. Ilyen pl. hogy a járási bizottság az egy községben felvetődő ellenérvre, amely esetleg az ellenség hangjából ered, kidolgoz ellenérveket és azt a járás minden községében megküldiaz alapszervezeteknek. Ilyen volt pl, arsa a kérdésre \aló érv kidolgozása, hogy "mi lesz, ha mindenki tsz tag lesz," Ebből tehát a VB« általános ótfvet csinált a járás területóno "Vagy olyan kérdésre nem tudnak a népnevelők helyes választ adni, sőt a járási tanais mezőgazdasági osztály tsz, szervezője sem,, hogy mi lesz azokkal a dolgozó parasztokkal, akik a tavaszon képnek a tsz-be, megkezdik-e a közös munkát, vagy majd csak őézre* Az irányi tó munka gyengeségének tudható be az is, hogy a t sz-szervezésben résztvevő elvtársak igen keveset foglalkoznak az alacsonyabb tipusu termelőszövetkezetek megszilárdításával, továbbfejlesztésével ujak létrehozásánál pedig alig esik szó, pl, a VB, egyes tagjai azt az elvet vallják, hogy alacsonyabb tipusu szövetkezeteket csak a szövetkezeti községek létrehozása erdekében alakítsanak meg. Annak ellenére is, hogy Erdőkürtön az egyik dolgoziS paraszt ugy nyilatkozott, ha engednek l a t /'i3t létrehozni, 3 napon belül 2o taggal megalakul. Nem sikerült a járási pártbizottságnak a járás területén még mindig felszámolni a termelőszövetkezetekben előforduló szektáns nézeteket sem, még a kijelölt községekben sem, melyet bizonyit pl, az, hogy Pelsőtoldon Hirka elvt írs tsz» ós párttag ugy nyilatkoeik, hogy ő bizony nem megy az egyóiiek közéj mert ott nem érzi jő magát, de ők sem jöjönek a tsz; tagsága közó 0 Vagy az erdőtarcsai tsz, tagság szivesebben foglalkoznak a füdnálktilí ékkel, mint a közópparasz tokkal. Nem sikerült a járási bizottságnak a rétegeződés szerinti elszigetelődós megszüntetésére irányuló munkájában komolyabb eredményt elérni, ami nagyban gátolja a tsz»tagság aktivizálását a számszerű fejlesztésben. Még mindig kevésnek mondható a termelőszövetkezetek tagságának bevonása az agitációs munkában, f51B g azokon a helyeken, ahol a község, vagy tsz 0 nincs kijelölve nagyobbarányu f ej lesztésre 0 Az elmúlt évihez képest a járási bizottság kevesebbet támaszkodik a megsuilárditás és számszerű fejlesztésben a gépállomásokra és állami gazdaságokra*
