MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1956

1956-02-27 31_a/49. őe. - 49/136

126 11 •• Sportéletünk tagozódása járásonként az alábbiak szerint néz kij Sor Járás nevej Lakosság sz: SK.Ss: SK.tagok Sporto- Minő- % sz: sz: lók sz: sitett: l.St Város 2. St. Járás ^•Szécsónyi J. 4. Egy. Járás 54Páfiztói J, 6* Rét sági J, Összesen: 22063 55598 279o2 43547 38769 2676o 21 34 14 36 15 13 4399 2388 1141 3049 15o3 935 2599 1819 948 2441 863 525 938 384 62 26o 221 54 11.7 3.2 3.3 5.6 2.2 1.9 214639 133 13415 9195 1919 4.2 A meglévő eredmények mellett azonban,, igen sok még a hiányosságok, mely a számszerű adatokból is kitürSkj, A sportkörök száma kielógitőnek látszik a lakosság sportoltatására, de a sportkörök gyenge szervezeti élete következtében, csak az ossz lakosság 4,2%-a sportol. Különösen gyenge képet mutat a mezőgazdaság: járások százaléka, ami egyúttal a falu sportjának a mutatja is

9 Sportéletünk h

iányosság

ait a kü

lönböző^ tgrületeke

n az alábbiakban lát* te** " " í Falusi sportkörök helyzete: Falusi sportköreink évről-évre szaporodnak, mégis vannak még olyan községek, ahol a sport örömeit nem élvezik* Igen sok hiba van még a meglévő sportkörökben is. Ennek oka, a szervezeti gyengeségen kivül, más területen is tapasztalható. Igen kevés a szakember, de a gazdasági alap sincs biztosítva. A jelenleg meglévő 42 falusi sportkör, 89 ezer forint állami támogatást kap, E

2

zel szemben a Salgótarjáni Üveggyári SKa költségvetése 13o ezer, a Salgótarjáni Bányászé pedig meghaladja a 9oo,ooo Ft-ot• Az utóbbi sportkör béralapja pl. több, mint az egész falusi sportkör támogatása. A felelősséget a magunk részéről is fel kell vetni, mert nem szorgalmaztuk kellőkép^ pen a helyi lehetőségek kihasználását, mert a sportalapra vonatkozó MT. rendeletnek nem tudtunk még érvényt szerezni. Legtöbb hiányo sság abból falad, hogy községi tanácsaink többsége nem tekinti saját sportkörének, a falusi sprtköröket. A legtöbb helyen azt tapasztaljuk, hogy ae SK.-t többsége elszigetelten dolgozik és nincs aki segitenéf ellenőrizze munkájukat. 1955-ben pl, 8 községi tanács tárgyalta az FSK-k munkáját. Ezek jórészt azért fordulhatnak elő, mert maguk a járási tanácsok sem foglalkoznak alsóbb szerveinkkel.