MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1954

1954-11-01 31_a/44. őe. - 44/4

'**« 00079 latoknál -nem mernek szólni a dolgozók, mert ha szólnak, belekerülnek a racionalizálásba, Felmerült az a kérdés, hogy Orosz elvtársék ezzel kapcsolatban hivtak-e már be vezetőket. í!em is kell behivatni, .hanem a terű-. léten kell vizsgálni és beszélgetni az egyes vezetőkkel, A .másik kérdés: a pártbüntetés különböző fokának az alkalmazása, A szervezeti Szabályzat különböző büntetésre ad lehetőséget. Ebből az esetek többségében vagy enyhe, vagy tul szigorú a.pártbüntetés: ez pedig nem jó. Kiért? . Azért, mert ezzel az illető .párttagnak az igaz ságérzetét sértjük meg. Pártbüntetésként tagjelöltnek való vis-zamin-Jsitést is alkalmazzunk, mivel ezt a Szervezeti Szabályzat is eloirja, "Eddig ezt még nem alkalmaztuk. Ahol még gyenge a mi munkánkaz az alapszervezetek segitése, pedig ez nagyon fontos kérdés, Miért? Azért, mert a fegyelmi büntetések többségének az alapszervezetéknél kell lenni. Tehát a fegyelmi ügyek többsége az alapszervezetékre esik. Sfl ebből következik, hogy az alapszervezet taggyűlése ilyen szempontból a párttagok legjobb nevelő iskolája, A taggyűléseken kell megtárgyalni a fegyelmi ügyeket, H

a az alapszervezet többet foglalkozik a fegyelmi problémákkal, a járási fegyelmi bizottságokra kevesebb il^y kerül és a mi hozzájuk kerül is a lent adott segítség alapján - ismertebb lesz nekik. •^ következő kérdés, a Begyei pártbizottság fegyelmi bizottságának a segitése, A

zt hiszem megállapíthatjuk, hogy a megyei fegyelmi bizottság sokkal több segítséget adott, . mint azelőtt a,járási fegyelmi bizottságoknak és az alapszervezeteknek. Helyesen kezdte meg a munkáját ezek szerini A pártbizottság felelős e fegyelmi bizottság munkájáért. Ezt ugy tudja elérni, ha a pártbizottság megtárgyalja a fegyelmi bizottság munkáját, másrészt ugy , hogy ha a fegyelmi bizottság munkájához a pártbizottság tagjai és a pártbizottság első titkára segítséget adnak. Szükségesnek tartom, hogy a fegyelmi bizottságok tanulmányozzák át a Szervezeti Szabályzat őrájuk vonatkozó részét és a K7. beszámolóját a III. Kongresszuson. De azt hiszem, hogy a Megyebizottság 1954 márciusi^határozata továbbra is ér- , vényes és ezt kell alaposan áttanulmányozni és betartani. Azt hiszem feltétlenül szükség volt arra, hogy több tisztázatlan kérdési* felvessünk és tisztázzunk. Egy-két ilyen kérdést szeretnék felvetni. Elősször: hogy a járási fegyelmi bizottsági tagokat nem lehet a megyei pártbizottság hozzájárulása és tudta nélkül leváltani. A fegyelmi bizottságokat a járási pártbizottságok válasszák és a felsőbb . pártszervek hagyjak*jóvá, A következő kérdés, ami a vitában is felmerült - hogy a fegyelmi bizottsági tagoknak, referenseknek a legfontosabb pártmunkájuk a fegyelmi munkával való foglalkozás, ^eg kell mondani, hogy a fegyelmi bizottsági tagok és referensek nem független! fcatt emberek', éppen ezért más part, vagy társadalmi munkáira ezeket az embereket nem lehet igénybe.venni, mert csak akkor tudnak megfelelő munkát végezni, ha nyugodtan hagyjuk őket dolgozni. A következő kérdés: hogy akit kizártak a pártból nem akar./.