MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1954
1954-05-10 31_a/41. őe. - 41/144
Salgótarján, I954,május 7./Bné. SZIGORÚAN BIZALMAS! Készült: 25-példányban. v. Jelentés /a KV. határozata alapján a megye köznevelési helyzetéről, / Az elmúlt ^vek során megyénkben a közoktatási munka jelentősen fejlődött. Kibővült iskola hálózatunk az általános és középiskolák vonalán egyaránt, amely egyik feltétele volt annak, hogy a közoktatás területén jelentős eredményeket értünk el, 1952-ben 8 uj tanterem, 1953-ban pedig 36 uj tanterem épült megyénk területen, /Jobbágyi, Nagybátony Bányaváros, Kisgéo, Szendehely stb helyeken,/ Ezenkívül több helyen pl: Tereske, Cserhátsueány, Vanyarc stb, kastélyok lettek átalakítva iskolák részére. Emelkedett az osztott iskolák száma addig amig 1951-ben 28 volt, mamár 41 ezeknek a száma. Ezzel Qgyidőben csökkentek a részben osztott iskolák 1951-ben 77 volt, jelenleg 56 van. Létesült 4 uj középiskola is 1951 óta, /egy tanitóképző, egy Ipari Technikum és 2 Mezőgazdasági Technikum./ Két év alattr több iskola részben vagy teljes egészében uj berendezést kapott. Az iskola hálózat, valamint a felszerelésének -kibővitése mellett emelkedett a tanulók és a nevelők létszáma is # I950 szopt ember ében a VIII, osztályos tanulók száma 2«351 fő volt, ma podig 2,767. Csökkent a mulasztások száma, s a szülők mamár egyre inkább megértik, hogy gyermekeiket iskolába kell küldeniök. Tovább emelkedett azoknak a tanulóknak a létszáma is, akik általános iskolai kötelezettségük elvégzésével középiskolákban folytatják tanulmányaikat. Ezt mutatja az a tény is, hogy a középiskolákban az 195051-es -évben 1,149 fiatal tanult, az 1953/54-es oktatási évben pedig 2*241. A nevelők száma az általános iskolákban 1951-től 812 főről 950 főre, a középiskolákban pedig 1952-től 64 főről X16 főre emelkedett. Kibővült kollégiumi hálózatunk, s mamár 1951-hez viszonyitva 437 fő helyett 980 tanulónak tudjuk biztositani a kényelmes bentlakást, a nyugodtabb tanulás előfeltételét. Közoktatásunk fejlődése azonban nem csak azon mérhető le, hogy a ./.
