MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1954

1954-12-27 31_a/44. őe. - 44/142

w " 2 " 00199 A másik ilyen gyengéje a jelentésnek, bár felveti az állat­tenyésztést, de nem olyn súlyosan, ahogy azt kellene, A mi agitációnkban háttérbe szorult az állattenyésztés. A propagandánk és az agitációnk is leszűkült a talajmunkák' ra stb. Igaz, hogy a gabona probléma még ninvs megoldva a ez sze­repel a párt és a kormány határozatokban és ezekre rendkí­vül nagy szükség van, de ha össze hasonlítjuk a fejlődést akkor azt látjuk, hogy amig általában a növénytermesztés­ben haladtunk előre, addig az állattenyésztéssel nem hogy haladtunk volna, inkább visszaestünk. Ez inkább vonatkozik sertés, szarvasmarha, szarvasmarha tejtermékére, és a ló­tenyésztésre. Erre vonatkozóan nekünk most az elkovetkezen dő időkben sokkal nagyobb gondot kell fordítani és sokkal több szakelőadást kell tartani az állattenyésztés fejlesz­téséről, jelentőségéről, hogy hogyan van összefüggsésbe a dolgozók húsellátásával, a dolgozók pénzjövedelmének fo­kozásával, A másik kérdés, az állattenyésztés alapja a takarmány bá­zis, ^tt meg kell állapítani, hogy nem is annyira a terü­lettel van baj, hanem a takarmány ésszerű felhasználásá­val. Nógrádmegy ében rengeteg takarmány van és mégis más területről kell hozatnunk. De miért mert állami gazdasá­gaink, termelőszövetkezeteink és ezután következik egyéni­leg dolgozó parasztságunk, hogy elpocsékolják az értékes takarmányt. Ebből következik aztán az, hlgy az állatokat nem takarmányózzák rendesen és elhullanak. Az abrak takar­mány kérdésénél már vannak hibáka a terület biztosításá­nál is. Nem ésszerűen osszák ezt be, különösen baj van a községi területen, a községekben az apaállatok idő előtt tönkremennek, azért mert a község nem tud megfelelő abrak­takarmányt biztosítani, azért mert a közs-g ezeket a terü­leteket bérbe adja. Ezt a kérdést élesen fel kell vetni, mert nem szabad, ogy ez megismétlődjön, A következő idetartozó kérdés a zöldség termesztése, első­sorban a salgótarjáni medencében. A tanácsok erre vonatko­zóan még konkrét tervet nem dolgoztak ki és semmi mozgó­sítás ezen a téren ninvs. Nekünk mesziről kell hozatni a zöldséget, akkor amikor a salgótarjáni, pásztói, szécsényi és a rétsági járásokban sokkal több zöldséget termeszt­hetnének. Ezeket a kérdéseket a propaganda munkánkban elő­térbe kell helyezni. Gyengesége a jelentésnek és a munkánknak és, hogy a jelen­tést nem veti fel, nem mutatja meg komolyan a mezőgazdaság szocialista szektorainak munkáját, ez elsősorban az állami gazdaság és a termelőszövetkezetekre vonatkozók. Hiba az, hogy még mindig nem haladta tul az egyénileg dolgozók. terméshozamát, sem a növénytermesztés, sem az állattenyész tés terén. Miért fontos ez? Itt arról van szó, hogy meocyi ido alatt tudják eredményesen megvalósítani a mezőgazdaság átszervezését. Hiba az, hogy tsz.-etagjainak nincs megadva a mód, hogy jól éljenek, többet termeljenek. Hiba az, hogy keveset foglalkozunk az államigazdaságokkal és termelőszö­vetkezetekkel, pedig nálunk az egynlősités a termelőszö­vetkezetek elhanyagolását jelenti. Itt a következő fela­dat, jól megismertetni az alapszabályzatot, megtárgyalni hogy hogyan működjenek tavaszra és feltétlen az alapsza­bályzat szerint induljanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom