MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1953
1953-01-26 31_a/35. őe. - 35/92
Kudela elvtárs; - 6 - . 2./ napirend. Helyes voina, ha a kegyei Tanács egészségügyi osztálya figyelmeztetne egy egy vállalatvezetőt, annak érdekében, hogy a szennyes vizet és szemetet, ne öntsék olyan helyre, ahol sokan megfordulnak. Különösen^szükség van az Acélgyári vállalatvezetőnek a figyelmeztetésére, mert az a szennyes viz ami a gyárból kifolyik végig a városon keresztül a patakban folyik, igy ez nagy bűzt idéz elő. • A vizellatassal kapcsolatban az a véleményem, hogy legalább negyedévenként, vagy havonként kellene megvizsgálni a vizet. En javasolom azt, hogy a kegyei Tanács egészségügyi osztálya joboan támaszkodjon a helyi egészségügyi szervekre. Hajdú elvtárs: Kekem az a véleményem, hogy az elvtársak a jelentésükben helyts dolgokat vetettek fel. Megmutatják, hogy nálunk milyen javulás van az egészségügy területén felszabadulás ota, nozz-szolásomban olyan'dolgokkal szeretnék foglalkozni, amit nem vet fel a jelentés. Egyik ilyen dolog a követeke: tesség és a kitűzött célnak a megvalósitasa. A kegyei kórház élelmezésével kapcsolatban nem arról van szó, hogy olyan rossz a koszt, hanem arról, hogy az ott dolgozok nem tudnak elég jol gazdálkodni. Pl. amikor én bent feküdtem 3 nap egymásután ebédre rántotleves volt. A másik dolog amit tapasztaltam, hogy a betegek nem kapnak evőeszközt, azért mert félnek, hogy hazamenve magukkal viszik /ellopják/. Súlyosabb betegek, akik nem tudnak lábra álni, nem tudják az evőeszközüket elmosni. Az ápolónők viszik a csap alá és hideg vizbe elmossák. Wem tartom helyesnek azt sem, hogy xreggel már kiadják a.t tegeknek a napi kenyéradagot. Ez nem helyes azért, mert egész nap ugy megszárad, hogy az teljesen ehetetlen. Előfordult továbbá az, hogy gondatlanságból a beteget az ápoló lefordította a szemem latára a tolókocsiról, akinek valószinüleg lábtörése volt. Tudomásomra jutott az is, hogy ez mar ne m is az első eset. Ugy szakvonalon, mint a politikai munka területén javitani kell. jwiamár a politikai munka nevelése területén ott tartunk, hogy nem szégyen párttagjainkat elvtársnak szólítani. En azonban egyetlen e^y esetben nem hallottam kórházban tartózkodásom alatt az elvtárs megszolitást% csak urat. ^ehetetlen dolog az, ami meg van Egészségházban, hogy az alaksoroban a csecsemőket gondozzák az emeleten pedig a tüdőbetegeket. Ezen minnél előbb változtatni kell. Répási elvtárs: Ug t gondolom, hogy a Hajdú elvtárs hozzászólása nagy segitseget ad további munkámba. Annál is inkább, mivel én rövid ideje, hogy a M*gyei Kórház igazgatója vagyok. Helyesen tárta fel a iiajdu elvtárs a hibákat. Én igérem, hogy minden igyekezetemmel azon leszek, hogy ezeket a hibákat minnél előbb kijavitsuk. ./.
