MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951

1951-01-30 31_a/22. őe. - 22/72

-12 ­és most mennyi az elvetett őszi vetés az ütemtervtől él­tetőén? I Zakosek Mária: A felvetett kérdésekre csak részben tudok válaszolni, mi­vel csak az utolsó 5 napon kapcsolódtam be a brigád mun­kájába. Ekkor a fő kérdés az volt, hogy megnézzük a ká­derek munkáját és igy adódott, hogy az állami gazdaságok munkáját nem vizsgáltuk meg minden oldalról. A Megyei Központ oktatási felelőse mondta azt, hogy az ál- • lami gazdaságokban nincs DISz szervezet, de munkánk köz­ben nem is találkoztunk sehol sem a DISz-szel. Nincs pártszervezet a Starján vadaskerti, a pásztói, kis­terenyei és a Henye1-pusztaai állami gazdaságban. A tel­jesítménybér bevezetése most van folyamatban. Üzemi ér­tekezleteiül ismertetik ennek jelentőségét a dolgozókkal. A hangulat a dolgozók között általában jó, jól nyilvánul­nak meg. A leváltásra javasolt elvtársakat a brigád ala­posan megnézte és azokat akik nevelésre szorulnak java­soltuk elküldeni iskolára és utána megfelelnek a vezetés­re. Részletesen az állatok betegségével nem foglalkoz­tunk. Ugyancsak nem foglalkoztunk mélyebben az agitáció kérdésével. Megkérdeztük az egységeknél, hogy folynak-e a szakmai, politikai tanfolyamok, de ezeket nem ellenőriz­tük le. A DEFOSz munkájával a gazdaságoknál nem találkoz­zunk. A cukorrépánál a nagy ráfizetás abból adódott, hogy a FM által kiszabott előirányzatot mindenütt el kellett fogadni és nem számoltak a ráfizetéssel. Nem volt megfe­lelő a föld a cukorrépa termelésére és a ráfizetés nagy része ebből adódott. De hozzájárult még ehhez az is, hogy a munkaerő sem volt megszervezve. Jakab Sándor: Megyénk területén nagyobb számú állatmegbetegedés egyedül a Cseres-pusztai, Nógrádkövesdhez tartozó sertéstelepen volt, melyet a Sertéstenyésztő NV-től vettünk át. A te­lepnek rosszak voltak az adottságai és ezt már fel is szá­moltuk, hizlaló teleppé alakitottuk át. Az álatorvos sze­rint az állatok megbetegedése abból adódott, hogy az ott dolgozók között volt 6 tbc-s dolgozó és az állatok ezt el­kapták. A kivizsgálásunk szerint a betegséghez nagyban hozzájárult az, hogy az állatok nem voltak megfelelően gondozva, a nagy por és piszok okozta a pusztulást. Pél­da erre az, hogy elvittünk onnan egy más helyre 300 mala­cot és ezeket sikerült megmentenünk. Ebben az ügyben a vé­leményünk az, hogy a nézsai állatorvos nem gondoskodott megfelelően az állatok kezeléséről. Az orvos igen jó vi­szonyban volt az ottani telepvezetővel. Ezt jelentettük a Megyei Tanácsnak is, azonban intézkedés nem történt. A ráfizetés okát pontosan még nem tudjuk megmondani, kb. március végére látunk tisztán ebben a kérdésben, akkor készül el az évi mérleg. A ráfizetésnek 2 fő oka van: e­gyik a bérezés, másik az anyagpazarlás, az indokolatlan beruházások. Ennek megakadályozása érdekében a Központ intézkedést tett olyan értelemben, hogy a Minisztertanács határozatát a takarékossággal kapcsolatban minden téren bevezettük. Ez már folyik is a takarmányozás terén. Az üzemegységek vezetői és gazdaságvezetői most voltak 2 hetes tanfolyamon és december közepén beindultak a politi­kai szemináriumok, ez még nem nyert befejezést. Minden gazdaságban folynak a szakmai továbbképző tanfolyamok. A vezetők és Jaiiág brigádvezetők egész évi oktatási tervét kidolgoztuk, ugy politikai, mint szakmai téren. ./.

Next

/
Oldalképek
Tartalom