MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951

1951-04-16 31_a/23. őe. - 23/118

I zása, az ellenség elleni következetes harc. Megyénk területén nemcsak /" az alsó szervezeteinkben, hanem magában a Megyebizottságra is beépült/ az ellenség, ugyanigy a megyei Tanács és más egyéb helyekre is* Fokozottabban kell tehát foglalkoznunk a már beálitott káderokkal, meg kell vizsgálni azok múltbeli ténykedését, aMegyebizottságtól kezdve egészen az alapszervezetig* Falusi párttitkárainknál meg kell vizsgálni azt, hogy alkalmasak-e az adott funkció betöltésére, hiszen egész könnyen beépülhet az ellenség tolyan helyen, mint pl. Mihály gergén is, ahol a.pártvezetőség ugy vélekedett egy kulák csemetéről, hogy az igen J

ol dolgozik, minden nunkát elvégez, mert nem veszik fel tagjelöltének. _a~éllenség módszeré megyénk területén, hogy az újonnan beállitott pártbizottsági: tagodat, iparkodnak kikezdeni, illetve lejáratni, így volt ez Lakatos elvtárs járási titkárnál, valamint Bartha elvtárs Bgyarmati járási titkárral, akiknél addig, még a Városi Pártbizottságon, illetve MB*szervezési osztály politikai munkatársaként dolgozott, addig nem vetettek fel semmit, de amikor járási titkárnak lett beállítva igyekeztek lejáratni. N

em kis .mértékben épült be az ellenség a Tanácsainkban, a Megyei Tanácstól kezdve egész a községiz tanácsig. A Megyei Tanács apparátusában pl. 1? olyan egyén van, aki a Horthy fasiszta hadseregben záázlóstól századosi.rangjuk volt. Nem beszélve azokról az egyénekről, akik klerikálisak, akik a horthy rendszert hoszuidőn keresztül hűségesen kiszolgálták, az akkori uralkodó osztálynak, de található közöttük volt ispánokat

f vagy kulákokat leszármazottjait is. Az ellenség különös képpen á.mezőgazdaság szocialista szektoraiba,r különösen az állami gazdaságainknál, de nem kis mértékben a gépállomásainkon, valamint a tanácsok Mezőgazdaéági Osztályán, és kereskedelmi osztályán épülnek be. De elmondhatjuk ezt a Nógrád megyei Gyümértről is és más egyéb kereskedelmi szerveknél. De elmondhassuk pártszervezeteinknélis mint pl, la Salgótarjáni Acélgyárban Ambrózi József, aki partizán vadász volt, ugyanakkor párttitkár volt. Feladataink: Pártbizottságaink számszerű feltöltése mellett egyik alapvetö feladatunk az újonnan beállitott munkatársak nevelése, a velük valc rendszeres foglalkozás, és megszilárdítani Járási Pártbizottságainkat. Ehhez pedig szükséges, hogy a Megyebizottság konkrétabb segitseget adjon a Járási Pártbizottság felé, illetve az egyes osztályvezetők rendszeresen foglalkozzanak a hozzájuk tartozó JB. osztályvezetőkkel és munkatársaival, és a nevelésen keresztül elérjük, hogy a Járási Pártbizottság tagjai és munkatársai, ugyanigy rendszeresen foglalkozzanak az alapszervezetek vezetőivel, különösképpen a termelőszövetkezeti pártszervezeteink vezetőségével. A már beállitott, illetve megválasztott községi függetlenített titkárokrészére 4- napos tangolyamot kell szerveznünk, ahol meg beszéljük velük a pártmunka legfontosabb kérdéséit: mint a vezetés módszerét, tag és tagjelölt felvétel jelentőségét, tanácsok és a Párt egymáshoz való viszonyát, tömegpolitikai vitelének a kérdését, és az alapszervezetnél folyó kádermunkát* Ipari üzemeink pártvezetésének megszilárdítása érdekében szükséges, hogy az 500 párttag, illetve tagjelöltön felüli üzemeknél létrehozzuk a Pártbizottságokat, ugyancsak létrehozzuk a bányász Pártbizottságokat is. Ezzel nagy mértekben előre tudjuk lenditeni ipari üzemeinkben a politikai nevelő munkát és ezen keresztül tudjuk biztositani szénbá- ! nyáink növekvő teljesítését. Szükséges, hogy Pártszervezeteinkben, különösen a szocialista szektorokban, bányaüzemeknél, valamint az építkezésen a legsürgősebben hozzuk létre a Pártcsoportot* Szocialista szektoraink erősitésénél alapvető feladat, hogy ott. ahol már létre hoztuk a pártszervezetet, önállóságra nevelni, és különösképpen szükséges a politikai munka megjavítása a szocialista szektorokban azért is, hogy ezek a termelő csoportok példamutatói legyenek a szocialista mezőgazdaságnak.