MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951

1951-02-05 31_a/22. őe. - 22/108

- 4 ­ros, kiskereskedő, alkalmazott, akik képtelenek arra, hogy a dolgo­zó parasztok felé jó agitáeiót tudjanak vinni. A Politikai Bizettság határozata megállapítja, hogy sok helyen a népnevelők jelentős része nincsen bevonva a politikai oktatásba, nagy a lemorzsolódás, a pártszervezetek elhanyagolják az iskolára való küldésüket. Különösen vonatkozik ez nálunk a szécsényi és a salgótar­jáni járásra, és ezen belül elsősorban a bányász-pártszervezetekre. Nincs biztosítva a népnevelők elméleti továbbképzése sem, sok nép­nevelőnk van, a megyében, akik 1945. óta az öiödik alapfokú politikai iskolát hallgatják végig. Mint hiányosságot veti fel a Politikai Bizottság határozata, hogy nem egységes, hanem szervezetlen falukban a népnevelő munka irányitá­sa. Pl. a falusi, t.sz.cs, ÁMG, állami gazdaság népnevelőinek mun­káját csak a nagyobb kampányok idején, mint a tanácsválasztás, bé­kekölcsönjegyzés, vagy most a Szabad Nép agitációban hangolják össze. A szétforgácsolást még növeli, elősegiti, hogy a tömegszervezeteknek külön vannak népnevelői, amelyet ők irányitanak. Népnevelő csoport­jaink munkájának helyes irányitását és eredményes munkáját akadályoz­za, hogy sok helyen a párttitkár kezéből kicsúszik a népnevelő mun­ka irányítása, illetve átadja azt albérletbe a tanácselnöknek, vagy titkárnak. Ebből következik aztán, hogy a tanácselnökök tartják a népnevelő értekezleteket, amely odavezet, hogy a Párt tekintélyének lebecsülését idézi elő. Ilyen példák vannak Dejtáron, Hugyagon és még egy sor községben, ahol a taggyűléseket is a tanácselnökök tart­ják. A falu szocialista átalakításának meggyorsítása megköveteli tőlünk, hogy megjavitsuk a dolgozó parasztság között végzett felvilágosító munkát. A Politikai Bizottság határozata a következő feladatokat szabja meg számunkra. A dolgozó parasztságnak meg kell magyarázni, a kulák ellen alkalma­zott politikai és gazdasági rendszabályokat. Le kell leplezni a kulákot, mint a régi nagybirtokos, tőkés rend haszonélvezőjét, a háborús gyújtogatok ügyönökét, a dolgozó parasztság bőrén élősködő harácsolót. A kulák leleplezésénél fokozottabban kell támaszkodni a szegétiyparaszt-népnevelőkre és a szegényparasztokra, akik közvetlen tapasztalatokból ismerik a kulákot, mint a dolgozó parasztság leg­veszedelmesebb ellenségét. Ismertetnünk kell, hogy amennyiben a kulák kivonja magát a politikai és gazdasági rendszabályok alól, annak csak a dolgozó paraszt látja kárát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom