MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-02-06 31_a/16. őe. - 16/94

- 12 cializmus építésének alapjait rakta le. * b./ Az ipari termelés emelkedik teljesítményben és értékben. Az üzemek helyrehozása mellett uj üzemek is létesültek, illetve a regiek bővültek, berendezéstik ujitva lett, modernebb gépekkel. Kiszélesült a munkaverseny és a Sztahánov-mozgalom és eg nagyban előse- ' gitette a nemzeti jövedelem emelkedését. A munkanélküliség megszűnt, sőt szakmunkás és segédmunkás hiány lépett fel. c./ A mezőgazdaság vonalán erős a lemaradás, főleg az állattenyésztés és gabonatermelés vonalán. A földreform során a megye földterületének 44.4 $-a*^( osztották fel, ami igen nagy mértékben erősítette a magánszektort. Annak ellenére, hogy fontos ipari jellege mellett a megye döntően mezőgazdasági jellegű, a mezőgazdaság el lett hanyagolva az ipar mellett. Ez az elhanyagoltság a nagymérvű földosztás, a földek felaprózódása és termelőeszközök hiánya, az ipari munkásság /mint földhözjuttatott/ kettőssége, erősítette a kulák befolyást és gátolta a szocialista szektor megerősödését. A kapásnövények termésátlaga jóval az országos felett van, ami termelés átállítását teszi szükségessé /a rozson kivül/, a gabonafélék helyett. Ez egyben a kulák támadást is alátámasztja, mert a termés eredmények .magasabb átlaga mellett az állattenyésztésben erős visszaesést mutat. d./ A 3 éves terv végrehajtása szükségessé tette az 5 éves terv sikere érdekében a megye területi átrendezését, amely jelentős változásokat és a jövő feladatait Salgótarján megyei központtal könnyebben végre tudja hajtani. A megye területi átrendezése az iparban is nagyobb eltoláshoz igazodik. A déli Petőfibánya, Mátravidéki Erőmű rész elcsatolásával a súlypont Pásztora kHrai helyeződik, Jobbágyi, Tar-i kőbánya és a Szurdokpüspöki kovaföld-gyár uj üzemeinek középpontjában. Nagybátony, ahová a bányászat tolódik, miután az északi bányák kimeriilőben vannak. A fenti ipari üzemek minden vonatkozásban Salgótarjánhoz kapcsolódik. A megyei székhely kifejlesztése nagyarányi építkezéseket tesz szükségessé és sürgőssé részben, de döntően a megyei szervek elhelyezése miatt, részben az amugy is megszaporodott lakáshiány miatt. A közlekedés kibővítését és főleg a vasútvonal Szécsény - Salgótarján közötti szakasz kiépítésével a megye eddig lehetetlen vasúti összeköttetésének megjavítását. e./ A falu viilamositása igen elhanyagolt, annak ellenére, hogy 4 helyről kap a megye áramot. A falu kulturális fejlődése igen fontos feladatnak jelöli meg számunkra. A mezőgazdaság szocializálása igen későn indult meg, é de minden alap biztositva van az elmaradás pótlására. Állami gazdaság a megyei községeinek l/3-át, 57 községet érintenek, jó bázis a falu politikai megerősítéséhez. Feladataink igy közvetlenül adódnak: 1./ A munkásosztály hatalmának és számának növekedésével a dolgozók nevelése, szakmai képesitése /főleg a mezőgazdaság vonaláéól bekerülő dolgozók./ A dolgozók aktiv bevonása a terv végrehajtásába. Ezért a MB dolgozza ki a megye 3 éves eredményeit az országos terv • A