MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-01-23 31_a/16. őe. - 16/81

-.4 rek álltak meg, nem érthető felbontásokat epzkczölnek,, pl. centi órákban • adják neg a terv részleteket, amit egyáltalán nem értenek meg. Továbbf" megtörténik, hogyha meg is adj-^k darabszám is a tervet, előfordul nagyon sok esetben, hory a kidolgoz6tt

_r

észlettervtől eltérő munkát kap a do"

1 zó,^a_jLit_

má.sodik vagy har:nadik^ap3

án7~gz visszavezethető arra, hogy az üzem rendelése valamint a rendelkezésre álló nyersanyagok nem azonosak a tervben lefektetett munkákkal. A munkaversenyek igen jó irányban haladnak. Pl. az acélgyárban 66 brigád van, 1100 dolgozóval, a több, mint 1600 egyéni versenyző van. Jelentős azoknak a száma, akik a 150-160 sőt 300 .-on is túlteljesítik a normájukat. Az üzemekben a szakszervezeti oktatás jobb, mint a b;'nyai vonalon, e adódik abból is, hogy a gyáraknak a termelési egységei nem olyan azetesők mint pl. bányai éknél, s a dolgozóinak nagyrésze kolonizált munkásokból tevődik Ü3sze és könnyebben szervezhető. Pl. az acélgyárban 15 szakszervezeti özeminárium folyik. A szakmai oktatás az átképzés továbbképző tanfolyamoknál kielégítő az acéTgyá-rban a helyzet. Jelenleg is folyik ,28 fővel' művezető iskola^" ahol a munkásokból lett mesterek szakmai továbbképzését végzik. Folynak továbbá műszaki átképző iskolák, öntő és lakatos átképzők is. Ezeken a tanfolyamokon rendszeresítették a politikai előadásokat is. A politikai előadá "sokat a Párt által kijelölt elvtársak tartják. A kulturmunka elég fejlett a gyárak területén. Aktiv gárdával, szinjátszó csoporttal és aenekarral rendelkeznek, ugyancsak fejlett a, sport is. A Kémosz szakszervez-" . tyénk szakszerv

ezeti mozgalmának legszűkebb keresztmetszetót mutatja. így a megyénk területén két üveggyár, k^bápyák, hatalmas építkezések tartoznak a Mémosz szakszervezethez*. veggyárak szakszervezeti munkája aránylag kielégitő. Seén számban vannak egyéni versenyzők. Ugyanúgy folyik a terv felbontás és van némi szakszervezeti élet, szakszervezeti oktatás is, de az építkezés szakszervezeti munkája egészen kezdetleges körülmények között van. Ez év január havában lett a I Ifi

lémoa

fi kfir.pnnt ^l'^l megyei titkár beállitva, ennek a munkája még le nem / mérhető, habár megállapítottuk azt, hogy ae itt eltöltött két hét alatt j többizben felkereste a Megye Bizottságot, támogatást és instrukciót kért | munkájához. i Szervező Bizottság határozata után a kiértékelte a Mémosz munka,: és feltártuk a hiányosságokat és megszabtuk a feladatokat és u szakszervezetek, mint a pártszervezeteink felé. A 20-as bizalmi hálózat nincs Hgfl kiépitve. megállapíthatjuk, hogy ezen a vonalon változás ugyan történt, ae a munka távolról sem kielégitő. A brigádmozgalmat és az egyéni versenyt az építészet vonalán nem kielégi . aguknak a szakszervezeti vezetőknek s

em kielég

ltő a termeléshez való viszonyuk é

s "így a meglevő brigádmozgalmak ftem iT szakszervezet munkája révén jöttek-létre és nem a versenyszellem hozta őket létre, hanem az épitkezés vezetői által összehozott munkacsoportok lettek brit a

lnevezve és átalakítva. Basek a meglévő mozgalmak nincsenek szervezetileg ör?P7,«forva és politikailag kellőképpen irányitva. M$ga a műszaki értelmiség is idegenkedéssel fogadja az egyéni bérezések, egyéni normák bevezetését, hivatkozva arra, hogy az építőiparban igen nehéz ezt bevezetni. A tapasztalatcsere átadés a. takarékos; éa az önköltségcsökkentés terén is komoly munkát kell még végezni. A *üémosz szakszerv

ezotr,e a inkább a dolgozók szoci

ális ellátásán

ak" bi2rt^7Bi1r?Í8a'v

aX"/étkeztetés, gzállL's/, valamint a uulguiatik érdekvédelmi szervekénT~müködve bérkérdések, fegyelmi ügyek, -stb. elintézésével jut kifejezésre, nem pedig a munkave-seny konkrét szervezésével. A kémosz vonalán a szakszervezeti oktatás ugyan gyengén folyik, egyik i6 hiányossága azonban az, hogy nem rendelkezik a szakszerv :ellŐ poli» tikai előadóval. A szakmai utánpótlás érdekében műszaki átképző és továbbképző tanfolyam az építkezéseknél folyik, 20-40 taggal. Amelyik épitkezésnél ótkéoző vagy továbbképző tanfolyam nincs, mint pl. Rétságon, onnan az illető kpitkezési vezetőség a bpesti központ által rendezett tanfolyamra küldenek aunkásol . :

i átképző és továbbképző tanfo-