MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-06-27 31_a/19. őe. - 19/17

- 17 bevinni a föld nélküli fiatalokat. Mi eddig is segítettünk a Pártnak a t.sz.cs. alakításában, mi teljes egészében ezt fel fogjuk frissíteni, ugy, hogy mi is megtesszük a kellő intézkedést, hogy az ősz folyamán a t.sz.cs.-k szervezésénél a fiatalok is szép számban belépjenek. Gerst János: Nekem is a t.sz.cs.-val kapcsolatban van egy észrevételem. Berkenyén voltam, ott van egy t.sz.cs. 24 taggal, azonbam a t.sz.cs.-n belül a pártszervezet még nincs meg. Már arra vonatkozólag hónapokkal ezelőtt beadták a JB-hoz a kérelmet, de még eddig nem kaptak intézkedést. Ez döntő súlyos hiba, mert a JB. nem foglalkozott vele komolyan és egyáltalán nem látogatta meg azt a köztiéget és nem adott instrukciót a községi szervnek. A versenyszellem ki van épitve, de nincs kellőképpen tudatosítva, mert nincs alapszervezet. Feltétlen szükséges és fontos volna, hogy ott az alapszervezetet megalakítsuk, hogy ezáltal a t.sz.cs. fejlődése erőteljesebb legyen. Hajdú József: Azt mutatja az ülésünk is, hogy nem foglalkozunk eléggé a termelőszövetkez ti mozgalom fejlődésével. Nem ismerjük eléggé ezt a kérdést éppen ezért fontos az. hogy az elkövetkezendő időkben fokozottabb gondot fordítsunk a t.sz.cs. látogatásáwi a JB-n keresztül, instruálni.&erst elvtárs pl. kihozza, hogy Berkenyén a t.sz.ns.-ben a pártszervezet még nincs meglakitva. Ez több helyen is megvan. A múlt ősszel elhanyagoltuk ezt a kérdést, formálisan megvoltak, de nem dolgoztak. Gyengén mozognak ezek a párté szervezetek, nem tudják a munkaversenyt kellően irányítani és nem tudnak az intéző bizottságok sem komoly segítséget adni. Van már javulás, mert a propaganda osztály kiépíti a népnevelő csoportokat és nem egy esetben instruálja a munkatársait keresztül a t.sz.cs.-t. Kudela elvtárs és Varga elvtársnő felvetette, hogy a felajánlott földekkel mi történjen, tsz.cs. leszőe vagy állami gazdaság. Az állami gazdaságok szántóterületünknek igen kis részét teszik ki. Szovjetunióban is hasonló a helyzet. Az állami gazdaságokban nem tudjuk betömöriteni a dolgozó parasztság széles tömegét. T.sz.cs.-kbe igyekezzünk a dolgozó parasztságot tömöríteni. Az állami gazdaságok nem azt a szerepet töltik be, mánt kellene, hanem nálunk most állami gazdaságok fogják át döntő többségét a területnek. Az állami gazdaságoknak 15.000 hold földje van, míg a t.sz.cs.-knek mindösoze 5.000 hold. Mi most döntően kell, hogy erre rámenjünk, hogy t.sz.cs.-ket hozzunk létre. Arra kell, hogy vegyük az irányt, hogy a felajánlott földeket a t.sz.csk-k vegyék át. Ez a Földhivatalon keresztül történik, és annak meg árgyalása is, hogy kinek juttassa a földet. Hiba a szervező munkában, hogy a járásban a nyugdíjas bányászokra, vasutasokra, a rokkant ipari munkásokra tám-iszkodtak ebben. A nyujgiijas bányászok, becsületes emberek, dolgoznak is, de helytelen, mert a dolgozó parasztság nem akar menni velük egy csoportba dolgozni. A dolgozó parasztokból kell jönni a kezdeményezésnek. Az más • kérdés, ha ott egy jó erőben lévő nyugdíjas bányász dolgozhat, attól függetlenül, hogy van-e földje, vagy nincs. Tavaly már rengeteg föld-felajánlás történt. Kishaszonbérbe nem viszik a földet és oda kerülünk, hogy nem lesz aki megdolgozza. Kell, hogy t.sz.cs.-t hozzunk létre és ezernek adjuk át a földterületeket. Urazik elvtárs javaslatával egyetértünk és helyes, hogy adatokat adjunk az előadásokhoz és hasonló helyekre a nép-