MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950
1950-01-10 31_a/16. őe. - 16/3
- ,3 részda államosításánál volt agy kérdés. Kapott agy levelet a benzin-kezeléssel kapcsolatban, ellentétük Tolt aergellyel, ezt Gergely kihasználta Dudával szómban. Mikor felmerült ez a kérdés. Dadát két nap múlva már államosították. A KBB megkérdezte, hogy résztvett-e az államosításban, - tagadja. Ráolvasták, hogy a Bogaagltiok üzletben mit keresett ás elvitt onnan la korcsolyát és hangszórót. Gergellyel kaposolatban egyéb politikai szempontok is felmerültek , amik kivizsgálás alatt vannak, A közaégoeltés a városi kiskereskedők. kisiparosok között letargiát taraa ttjt^flergslytdl féltekSalgótartanban, diktatórikus magatartása miatt. Ssemélyl bosszúját asm egy esetben alkalmast*, is a hajlam a polgárság felé irányult és arra következtettek, hogy az antiszemitizmus kér* dáse nyilvánult mag. Az antiszemitizmus kérdése érdekesen bonyolődik. Kikor az MBDSa-nél a cionizmus felvetődött, Gergelj -hez mentek. Háttárben itt 4m a KB ellen is irányult. Bzt a kársat fttiqaámoltnir. Ba na eg áaa k özaégssités dur va provokáció az ellenság r észérdT^ Jgutatta ez. hogy a Fft-ban kO AQly hibák van&ak, hogy as ellenség szabadon garázdálkodik és bizonyos mértékig a MB la a passzivitása, ébsrtelensége folytán befolyása alá került az ellenség munkájának. A VB már a kiértékelésnél megállapítottal A felszabadulás előtt a ztarjáni szénmedsnoe agy jé bázisa volt a munkásmozgalomnak, mé~ lyebbek voltak a gyökerei és a Párt erős támasza volt a felszabadulás atán is. Se kidomborodott a választásnál, mikor is 100 #-os győzelmet aratott a ml Pártunk. Mutatta, hogy a bányászok. Ipari munkások helyeslik a Párt politikáját, felzárkóztak és Pártunk mögött állnak. Ez nyilvánvalóvá tette, . hogy Pártunk a munkásokra támaszkodva eres és jő erő. Ebből eredően az akkori pártapparátus ugy látta, hogy nagyszerű I eredményt értünk el és bizonyos mértékig könnyebb a munkánk, í ez kényelmessé tette, elbizakodottá az elvtársakat, éa el/ altatta az éberséget. Az ellenség látta az erőt, ami megnyilI vánult, hogy az egyetlen politikai tényező a ml Pártunk. Irányt **M vett arra, hogy az ellenség beépüljön a mi Pártunkba. £1 kell terhi arra, hogy milyen volt az előző terület, nyilvánvaló, hogy az acélgyár fasiszta fészek volt, •agy pl. a zagyvapálfalvai üveggyár. A bányázzok faaiszták voltak-e? Bem lehet rámondani ezt a bányászok nagy többségére. Az acélgyár kiváltságos helyzetet élvezett a múltban is. A munkások úgynevezett "elit" csoportja volt, bár éppen ugy ki volt zsákmányolva, mint a többi dolgozók. Ennek következménye lett, hogy a felszabadulás utáni időben a bányászok la igyekeztek megfogni"a helyet és Saőn yiék j ól ráé pültek aa / acélgyárra. B em véletlen Ccrgel jmek a beo sztása. B aayaeerü/ en hal»««ólt íhba a fa\^r>mA ^~aWl ^fcohauból VJSSZaj Vt. Megszűnt Magyarországon a aji megkülönböztetés, oe ÜK ezzel nagyon visszaéltek és az ellenséget segítették. A küzdőtér Így áll a város és a megye területén is. A polgárság és az acélgyár részéről megkezdődött a harc a funkciókért. Hogy mennyire gerinctelenek és nem a Párt és a munkásosztály érdeke volt az első nekik, ezt megmutatta, hogy ha összetalálkoztak a faaiszták és a polgárság, akkor nagyszerűen megalkuzznak a helyzettel. Bz ki Is jött jól a Gyapjúszövet ST-nál n ahová bekerült a saját bevallása szerint Is egy volt nyilas . vállalatvezető és a helyettese ugy polgár, id l megférne-:. I továbbiakban még egy pár dolgot reljagyeatem. Mennyire körülfogták ezek a MB~t Is. Itt volt pl. a Fehér Benjámin, aki az egész MB-t orvosilag kezelte, ott volt a Bsgőozi Kiss, aki sziráki járási titkár volt. Aztán itt volt a MB-aál a Balázs. A városi vezetőségben a Toldi István, a Busznyák, akiről kisült, hogy a nyilasok munkas-tanácsának tagja volt. A Boros, Kun Barna, Blanár és még sokan. Bem Is beesélek a megyeházáról. A Kiss Lajos és a Kiss István, a rendőrpamanss-
