MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950
1950-05-16 31_a/17. őe. - 17/183
- 12 olyan területre, ahol ezt a munkát megkapja. Az öntöde olyan vonal, ahol nem mindig egyforma munkák vannak, mindig különböző munkák jönnek. Tehát nem lesz mindig 6. sz. munka. Lesz olyan időszak, amikor mindenki 4. sz. munkát fog végezni. Vájjon akkor az önköltség csökkeni foge, vagy emelkedni, ha ebben az időszakban is a 6. kategória szerint fizetjük a munkásokat. Az öntödében a dolgosok fel vannak lázadva. Van ott egy ifjúmunkás, névszerint Szabd Béla 6., aki állandóan 225 ^-ot teljesit, de öntésének 80 fo-a. selejt. Emiatt a vasöntödében ki van élezdőve a helyzet. Szabó többet keres, mint az, aki teljesen selejtmentesen dolgozik. Ez arra ad okot, hogy a munkások ne törekedjenek a minőségi termelésre és selejtesen termeljenek. Április 26.-án a Szaktanács Központjából két elvtárs volt lent, akik a megye szakszervezeti, és Ü.B. titkárainak értekezletetac tartottak. Ott ismertették a darabbérezés kérdését és a titkárok ezt világosan meg is értették. Erre az értekezletre a gépállomások, állami gazdaságok titkárai is be voltak vonva, A darabbérezés bevezetését különösen a bányászok fogadták nagy lelkesedéssel. Hozzászólásaikban a bányász elvtársak rámutattak arra, hogy most már előre fogják tudni, hogy mennyit keresnek és otthon is tudnak tervet késziteni. Az épitőiparban szintén hatalmas lelkesedéssel fogadták, A bányászok aaóta is állandóan érdeklődnek, hogy mikor lesz már náluk is bevezetve a darabbérezés. Erre egyelőre időpontot nem tudunk mondani. A termelési értekezletek általában az egész vonalon jól folytak le, mint ahogy ezt Dvorak elvtárs is megemlitette. Mindenütt szünőben van a pasa sziv magatartás. Az értekezleteken most egész magas volt azoknak a száma, akik az értekezleten az üzem problémáival foglalkoztak, javaslatokat tettek, hogy milyen munkamódszerváltoztatásokkal tudnának magasabb teljesitményt elérni, Megbirálták az üzemvezetőség munkáját is. Ez mind annak tudható be, hogy az uj vezetőség jobban foglalkozik a szakszervezeti munkával, a szakszervezeti vezetőséggel. Ez megmutatkozik abban is, hogy többen vettek részt a termelési értekezleteken, mint eddig. Esi magam is résztvettem a gépgyárban a termelési értekezleten. Itt első hiba az volt, hogy fizetés napjára tervezték a termelési értekezletet. Én akkor kerestem a MB-ot telefonon, hogy az értekezletet más napra tegyüt át, de MB ülés volt, igy nem tudtam beszélni senkivel. A termelési értekezletet igy nem is lehetett megtartani,mert nagyon kevesen jelentek meg. Másnap szintén kevesen voltak. Hegedűs és Pap elvtársakkal beszélgettem és azt éreztem ki beszédjükből, hogy ők nem igen tettek semmit annak érdekében, hogy a termelési értekezlet sikerüljön, felvilágositó munkát ennek érdekében nem végeztek. A gépgyárban egy igen komoly bércsalás volt, Kojnok Márton csiszolómunkás előre elszámoltatott 5500 darab tűzhelylábat, amiből ténylegesen csak 1126 darabot csinált meg. Ezt a dolgot a termelési értekezleten kihozták és rámutattak arra, hogy mennyire hiányos az ellenőrzés, A munka átadás ugy történt, hogy a munkás bemondta, hogy mennyit dolgozott, de azt senki nem ellenőrizte, Pülöp elvtársnak tűnt fel először a dolog, mert rájött arra, hogy az öntödében annyit le sem gyártottak, mint amenynyit megmunkáltak. Még az volt a szerencse W yncse » n °gy nem lett
