MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-03-20 31_a/16. őe. - 16/178

-10 ­olyan irányba vitték a kérdést, hogy Gergely felelős minden hi­báért* Helyesen alakultak ki a tagságnál, hogy önmagukat bírál­ták, hogy a vezetőség munkáját sokszor támasztották alá. Tanul­mányozni kell járási titkárainknak is Sztálin elvtárs müveiből a kritika és önkritika kérdését. Sztálin elvtárs világosan rá­mutatott, hogy a Párt megerősítése abban rejlik, hogy ha feltár­juk hibáinkat és fogyatékosságainkat. Sztálin elvtárs arra tanit bennünket: "Kekünk nem akármilyen önbírálat* kell, nekünk olyan önbírálat kell, amely felemeli a munkásosztály kultur szinvona­lat, kifejleszti harci szellemét, megerősiti hitét a győzelemben megsokszorozza erejét és segítségére van abban, hogy az ország igazi gazdája legyen." Hogy nyilvánult meg Borsod megyében az ellenség? Frontális táma­dást intéztek, hogy most már leváltanak minden vezetőséget és en nek eredménye, hogy a régi vezetőség nem akar dolgozni. Itt rá kell mutatni arra, amit Rákosi elvtárs is kihangsúlyozott, hogy nem általános leváltásról van szó, hanem felfrissítésről, - uj friss erőket vigyünk be a vezetőségbe. Felvetette az ellenség pl. ózdon, hogy 100.000 Ft-os sikkasztás van a szakszervezetben, nő ügyet, atb. és igyekszik ezt közpon­ti kérdéssé tenni, hogy az elvtársak figyelmét eltereljék a ve­zetőség újraválasztásáról. Az egyházi reakció pl. ugy támad, hogy a taggyűlés időpontjára teszi a misét vagy a litániát, itt nálunk is megtaláljuk az ellenség munkáját, pl. felvetődött a rémhírek között, hogy Bgyarmatot Szlovákiához csatolják és he­lyette átadják Losoncot. Mindezek a reakciónak azt a célját szolgálják, hogy eltereljék a dolgozók és párttagjaink figyel­mét a központi kérdésről. Rákosi elvtárs beszédét hogy igyeke­zett pl. az ellenség a saját maga számára felhasználni, - pl. lebeszélték a kommunista képviselőtestületi tagokat, hogy ne menjenek el az ülésre, nem fontos odamenni, úgysem kényszerit­hetik, Rákosi elvtárs megmondta, hogy nem lehet senkit kénysze­ríteni. Azokat a dolgozó parasztokat, akik a t.sz,os.-be akar­tak belépni, azok felé ugy agitált, az ellenség, hogy minek léptek "be a t.sz.cs.-be, nem muszája oda belépni, nem kénysze­ríthet oda titeket senki, megmondta Rákosi elvtárs, hogy senkit nem lehet kényszeri/íteni. Hálunk is éberen kell figyelni, hogy az ellenség támadásának ezen formái nem mutatkoznak-e. Valami­lyen körlevél is kijött a püspöktől, bár nem olvasták fel, - de meg kell nézni nálunk is ezt a kérdést. A bányaüzemeknél, ahol nem lehet vasárnapra hozni a taggyűlést, ott három harmadban kell megválasztani. Borsod megyében u^y volt, hogy közös jelölő bizottságot választottak, ezek javasolták a vezetőséget és ter­jesztették be minden harmadnak. A taggyűlés elnökét közösen kel] megválasztani és kell, hogy az elnök a vezetőség-választás le­bonyolítását ne csak technikai feladatnak tekintse, hanem poli­tikai feladatnak. A Szabad Hép-ben van ezzel kapcsolatban egy cikk, ezt az elvtársak alaposan tanulmányozzák át és a helyi . titkárok is. Borsod megyében ugy folyt le a taggyűlés, hogy a jelölő bizott­ság elnöke felolvasta egymás után név szerint és a küldötteket is és atoután átadta a taggyűlés elnökének. Azzal módesul ez a kérdés, hogy nem kell folyamatosan felolvasni, hanem egyeniént és igy nem adunk az ellenségnek teret arra, hogy lássa már elő­re, hogy kik a javasoltak és a hozzászólásokra már felkészülhes­sen. Feltétlen legyen l-l tartalék, hogy ha az ellenség egy elvtársat kiszúr, vagy nem fogadják el, helyére lehessen jelöln: Be vigyázni kell arra, - nehogy pót-vezetőségi tagnak legyen beterjesztve. ./.

Next

/
Oldalképek
Tartalom