MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-03-20 31_a/16. őe. - 16/175

- 7 tisztázták a kérdést. Felszólalt egy dolgozó, aki azt mondta,hogy "Rongyos vagyok, száraz kenyéren járok be munkába.

w Az egyik népnevelő, aki Ismerte az Illetet, megmondta, hogy mi volt vele, a csaladjától külön van, igy a tartásdíjat termoszetesen levonják a fizetésiből, s a megmaradt pénzét elissza. A népnevelők keressék fel azokat, akik márciusban nem fizettek tagdijat, meg kell nézni, hogy miért nem, aki még nem kapta meg a könyvét, - ós akit érdekesnek találnak, vegyenek fel jegyzőkönyvet és küldjék be. Az ellenség ellen a legerősebb munkát be kell indítani. Me küldjünk ki kapásból aktívát, aki nem ismeri a területet. Ügyelni kell, nehogy előforduljon, hogy a járási titkár tudta nélkül klküldjenek taggyűlésre aki a kérdésekkel nincs tisztában. Vigyázzunk arra is, hogy kiültették a vezetőséget és kezdték őket bírálni - ugy ültek ott, mint a vádlottak padján. A sajtót fokozottabban fel kell használni az ellenőrzésre. A küldöttek, akik járási viszonylatban össze fognak kerülni - mi csak a keretszámot fogjuk megadni - a küldötteknek olyan összetételűnek kell lenni, heg mint az egész járás vezetőségének a szociális összetétele. Mindenhol határozati javaslatot kell terjeszteni a taggyűlés elé. Mindenhol jegyzőkönyvet kell felvenni az egész taggyűlés menetéről. A jegyzőkönyvben benne kell lenni, hogy kire mennylen szavaztak. A váltómüezaknál a közös szabadnapot kell a taggyűlésre felhasználni, felvetődött - nálunk is előfordult hogy átvittek titkárokat, hogy hogy folyik le a taggyűlés,- - bár ez helyes és jő, de csak akkor, ha a taggyűlés jő irányban folyik, Utána rögtön ki kell értékelni az eredményeket, hibákat és igy látni fogja, mi neki • feladata. Ezt azonban csak • felsőbb szerv határozhatja meg. A politikai osztályoknál feltétlen a lemaradást be kell hozni. Végleges ütemtervet 22-ig a Központnak be kell küldeni. A szerdai JB ülésre lemennek az elvtársak és behozzák. Második napirendi pontban az április 4-1 felajánlás kérdése volt. üzurdi elvtárs rámutatott, hogy termelési vonalon nem kielégítő a mozgás, a tömegek részéről erősebb a kezdeményezés, mint a felsőbb szervek; részéről. A 4-5 hónapban elért eredmények megszilárdítása nem folyt ugy, ahogy a K.V. határozata előirts, sőt előfordult a mi alapszerveseteink, felsőbb szervez etelnk nem tárgyalták át a ít.V. január 22-1 határozatát. Ebben a K.V. kiértékelte a sztálini műszakot, megállapította, milyen döntő változás történt és megszabta a feladatokat április 4-re. Itt elsősorban az a hiba, hogy a mi szervezeteink nem gazdái a termelésnek és ugyanez a helyzet a mezőgazdaság vonalán is. Azonkívül sz agitáció hiánya a legfőbb kérdés. A feladatokat is megadták ezzel kaposolatban. Elsősorban pártvonalon kell összehívni termelési értekezletet és megadni a feladatokat. Mezőgazdaság vonalán is meg ke lett tárgyalni a minisztertanács határozatát és szorgalmazni április 4-re az előkészületeket,, azonkívül a MB holnap termelési értekezletet tart a nagyüzemi háromszög bevonásával, ezzel még Dvorak elvtárs foglalkozik. Rákosi elvtárs referátumát kell alapul venni és a mennyiség kérdéséről át kell térni a minőség kérdésére. Tudatosítani kell, ni a feladat. Az igazgatót mindenüti felelő ré kell tenni az anyagi oldaláért, a szakszervezetnek pedi| gazdájának kell lennie a versenynek. A pártszerve -et támogatja a kezdeményezéseket, de ugy, hogy maga is kezdeményez, összehangolja az üzemi háromszög munkáját, ellenőrzi, hogy a kommunisták példamutatása milyen mértékben jön ki és ezt elősegíti. Meghatározza az agitációs feladatokat. A nagyüzemekért közvetlen a M& felelős. Ki kell fejezni, hogy az április >-i felajánlás nem egy kiugró műszak. A helyi sajtó foglalkozzon vele első oldalon. A JB-fc nem hoztak fel eléggé eredményeket. Az építkezésre külön nagy súlyt kell helyezni, különösen az államosított téglagyárakra. Az ellenség észrevette, hogy el vsgyunk foglalva a K.V. határozatával és a termelés vonalán megint el kezd garázdálkodni.