MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950
1950-01-10 31_a/16. őe. - 16/15
-.15 4./ A brigád megállapította, hogy a megye területén működő MNDSz csoportoknál a vezetőségi ülések rendszeresen meg vannak tartva hetenként és a vezetőségi Ülésen a sajtó kiértékeléssel általában foglalkoznak. 5./ A megye területén általában a néVpnevelő csoportok ki vannak építve, azonban ezek csak helyi problémákkal foglalkoznak. Gazdasági dolgokkal* mint pl. Szécsényben, ahol tea-estét és farsangi mulatságot szerveznek. 6./ Helyes az, hogy Pártunk MB-áaak útmutatása szerint a megyei MNDSz vezetősége magáévá tette és helyesen alkalmazta a súlypont-értekezleteket megyénk azon területein, ahol Pártunk is súlypontokat épített* ki. Azonban ez csak az utőbbl időben történt meg. Ízt megelőzőleg nem volt meg a tömegekkel a vezetőség kapcsolata. Nem tudták a MB-tól megkapott országos és nemzetközi politikát a tömegekhez levinni a megye területére* 7./ A me gyei MNDSz vezetőségében oktatá si vonalon változás állótt De a tanulás terén a PölitiXaT^rzőttság határozata éta. A Bolsevik Párt történetét tanulják az elvtársak, melyet az oktatási felelős fog össze ós az MNDSz oktatási felelőse minden héten rendszeresen tartja a kapcsolatot a MDP KB oktatási vezetőjével. Ugyanígy a két járási MNDSz titkár rendszeresen tanul és résztvesz minden héten a járási pártbizottsági szemináriumon. Az oktatás területén komoly eredményeket értek még el a bentlakásos Iskola megszervezésén keresztül. Három és kéthetes bentlakásos iskolát szerveztek meg saját erejükből fedezték a költségeket és kiadásokat is. Ugyanígy asszonykör beindult 60 csoportnál, pl. Dejtáron, ahol egész jól működik és a parasztasszonyok is be vannak vonva. Ugyanígy Balassagyarmaton, ahol a Párt ad előadókat az asszonykörökre. 8./ A MB felhívására az MNDSZ káderfelelőse létrehozta a kádertanácsot, mely minden héten rendszeresen mükddik, l-l járási székhelyen. Mindamellett, hogy a megyei MNDSz arankájában vannak komoly eredmények, amit a brigád a fenti szempontok szerint igy kihozott, azonban vannak komoly hiányosságok, és tennivalók, melyen az MNDSz megyei vezetőségének sürgősen változtatni kell. 1,/ Az MNDSz egész megyei munkájára rányomja a bélyegét az, hogy a meg yei MNDSz titkár párto nkívüli és ebből kifolyólag politikailag képzetlen, xovsjroá a ISB-gal nem volt I meg a rendszeres és szoros kapcsolata. Majd mindezeknek | a hiányosságoknak előidézője az is volt, hogy Berezegnének mint megyei titkárnak a többi vezetőségi tagokhoz nem. volt jó a viszonya, magatartásában is agresszív volt ami rossz kihatással volt a tömegekre Is kifelé nem szerették az asszonyok a megyében. 2./ Ugyanezek a hibák és hiányosságok tapasztalhatóak agy az üzemi, telepi, mint a falusi szervezetek vezetőségeiben is. A falusi szervezeteknél a hiba az, hogy túlnyomó részben a vezetőségben kispolgári elemek vannak többségben, mint a parasztasszonyok, - vagy pedig egyáltalán nincs bent parasztasszony, igy pl. Rétság község, ahol *Q 7 f \F» tő tag van és a paraszt tagságból egyetlen egy sincs a vezetőségben. 3./ Az üzemi MNDSz csoportoknál a vezetőség Összetételé*** ugy politikait mint szociális összetétel szempontjából jó, mint pl. az acélgyárban, ahol fiatal, aktiv, fejlő-
