MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-03-08 31_a/16. őe. - 16/155

e./ Tfbb helyen a .titkár beszámolót tartot t, ahol eddig ez nem történt meg és ennek igen nagy jelentősége van. Bizonyította azt, hogy ahol a titkár jó helyi konkrétu­mokkal támasztotta alá a Központi Vezetőség határozatát ott igen élénk és jó politikai tartalmú volt a^taggyű­lés és kiváltja a tagságból a pártszerü kritikát. Xix KázsáH^xa]aHiXHx±i±káKx]sKszámHiájákjazx3aiSX2sszÉi±^^:'aHSig­kEͱ±zái±ák^xs±Tsmsá±ákxKX±x:íkag3txax3CEZK±Eság±xiíiáxKkKH Pl. a kisterényei térüzemi párttitkár, aki rávilágitott arra, hogy a föld alatti termelés kérdését a térüzemi dolgozók a szocialista munkaversenyben nem tették ugy magukévá, mint ahogy kellett volna és nem foglalkoztak • ugy a tagjsia: pártonkivüliekkel eléggé, s ha kezdemé­nyezésekkel jöttek - mivel pártonkivüliekről volt szó nem vették figyelembe. Kihozta azt is-, hogy elméleti szinvonalon is értek el eredményt és igy ezzel a kis­terenyei üzemi pártszervezeteknél az első helyre kerül­tek és igy a vezetőség újraválasztása nem okoz különö­sebb problémát, l-l uj/és a Központi Vezetőség által meghatározott szempontok alapján/ funkcionárius beállí­tását és az egész taggyűlés hozzászólása általában a Központi Vezetőség határozata körül mozgott. f./ Megnyilvánul a kritika, önkritika, birálják a vezetősé­gi és önmaguk munkáját éti a felsőbb gzervek munkáját és itt is egy pár példát kell felsorolni. Pl. Dejtáron, ahol felvetették, hogy a Megye Bizottság káderezésre . berendelt egy elvtársat reggel 8 órára Dejtárról, még­is az idevalókat, a salgótarjániakat vették előbb és őrá csak délután 3 órakor került sor; vagy Mátraszőllő­sön, ahol a titkár önkritikában nem hozta fel a hiányos­ságokat, melyeket elkövetett és felhozták azt, hogy a beszolgáltatásnál nem járt jó példával elő, legutolsó volt a faluban, aki beszolgáltatott, taggyűléseket nem tartott, csak ritkán, akkor sem ő, hanem a falu főjegy­zőjével tarttatta meg, elszakadt a tömegektől, csak a kulakokkal és egyes reakciósokkal tárgyalt és amikor az alulról jövő figyelmeztetést próbálták rsoc érvényre juttatni, - nem' vette figyelembe. Egy alkalommal, mi­kor az ifjúság valami előadást tartott, nem számolt el a bevétellel, amihez különösebb köze nem lett volna és azt elitták a barátaival; a titkár persze az ilyen kri­tikát nem birta és másnap a járási bizottságra beküldte a lemondását. Vagy még szembetűnőbb a kritika Nézsán, ahol megkritizálták a párttitkárt és a vezetőség tagja­it, hogy a vezetőségi üléseken egymással veszekednek, nem törődnek a párttagokkal, a vezetőségi ülés után a kulakokkal mennek a korcsmába, olvassák a Szivujságot, és a járási bizottság felé is kritikát gyakoroltak, h<?gy a járási bizottság munkája nem jó. V a n olyan köz­ség, ahol 7 hónap óta nem volt kint a járási bizottság, pl. Legénd községben. g./ Foglalkoznak a termelés kér désével, - bár nem kielégí­tően, - de mégis észrevették, hogy a termelésnek igen nagy jelentősége van a Központi Vezetőség határozatában. Pl. az acélgyári szervezetnél a G-.sz., hogy az üzem problémáit a vezetőség elhanyagolta, vagy pl. a horgany­zó üzem: a vezetőség nem támaszkodott az üzem dolgozói­ra és nem figyelt fel a kezdeményezésükre. h,/ Pelszinre hozta, hogy a járási bizottságok munkáját meg kell változtatni, felszínre hozta a JB munkájának szűk keresztmetszetét, a létszám aktivá hiány és a minőségi munkában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom