MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-11-01 31_a/21. őe. - 21/29

/ '/ - 5 " -rv A középparas \bY építésnél ne: ^'ivétele. Enne. ztság a dolgozó parasztok 90 ^'-át teszi ki, Ili ezt a pártnem vettük figyelembe. Mutatja ezt a rétsági járás tagfelJvétele. Ennek a járásnak 17.324 lakosán van, különösen sok a járásban a középparaszt és mi ebben a járásban egy év alatt összesen 4 kozépIparasztot vettünk fel. Me'g kell mondani, hogy itt a párti, i lafkosságnak mindössze a 7 $-át teszi ki. De még rosszabb a kép,- ha szervezeteként né.zzük meg. 26 község van a rétsági járásban és 4 középparasztot vettimk fel. ákosi elvtárs megmondta, hogy a t.sz.cs. fejlesztés azért megy nehezen, mert becsületes középparasztok nem agitálnak 'ellett, vagyis becsületes középparasztokat meg kell nyernünk és ott könnyebben megy a t.sz.cs.- fejlesztése is. Különösen aláhúzta Rákosi elvtárs, hogyfea mi a szocializmus építését meg akarjuk gyorsítani és az 5 éves tervben nekünk komolytervenink vannak a dolgozó parasztokkal. De ha nem változtatunk eddigi politikánkon a pártépités területén, akkor feladatainkat nem tudjuk megoldani - mondotta Rákosi elvtárs. egállapithatjuk, hogy ezekért a hibákért az egész MB felelős, de elsőrban a Szervezési Osztály, mért nem hajtotta végre a K.V. határozatát, hogy az alapszervezeti titkárok rendszeresen beszámoljanak a t gyűlésen a tagfelvétel állásáról. Ezt mindenesetre azért 1 olták el, mert az ellenőrzés nem volt megfelelő. Nekünk változtatni kell eddigi tagfelvételi módszerünkön és elsősorban a becsületes középpar oztokat kell bevonni, anélkül., hogy elhanyagolnánk a szocialista szektorokban dolgozó parasztokat és elhaj nk a K.V. februári IC-i határozatának végrehajtását. Javaslom, hogy azokat a tagjelölt felvételi kérelmeket is meg kell nézni, amelyeket a taggyűlés elutasít, mert tudjuk, hogy falun szemernyi haragosok is vannak és szándékosan is visszautasítanak becsületes középparasztokat. A középparasztok Pártunkba való behozatalára igen jó alkalom van. Ennek feltételeit a tanácsválasztásoknál megteremtettük. Rendkívüli taggyűléseket is kell csinálni, amelyeknek colja tagjelölt felvétel lesz. Rákosi: elvtárs megállapította, hogy agitációnk elsorvad. Amig a harc a hatalomért el nem dőlt, amig nem ültünk biztosan a nyeregben, addig rá voltunk kényszerítve, hogy propagandánk mellett állandóan agitá junk. Elmondhatjuk, hogy ennek az agitáciának volt nagyrészben köszönhető, hogy meg tudtuk győzni a dolgozó tömegeket Pártunk ügyének igazáról. Mióta azonban hatalmon vagyunk gyakran akadnak olyanok, akik nem látják szükségesnek, Iiogy a nap-nap után felmerülő uj kérdéseket minden oldalról megvilágítva, nészerüen a helyi viszonyokra alkalmazva magyarázzák meg a tömegeknek. A pártmunkásoknak egy olyan csoportja kezd kialakulni, amely mindent szervezéssel akar megvalósítani, amely lebecsüli az agitáció jelentőségét. Ez megmutatkozott nálunk is a /taggyűlések előkészítésénél. A taggyűléseket nem előzték meg népnevelő értekezletek, a népnevelőkkel, bizalmiakkal nem lett előre átbeszélve a taggyűlés anyaga. Az világos, hogy a legjobb agitációt is meg kell szervezni, az agitáció és a szervezés elválaszthatatlanok. Az agitációt éppen ezért nem helyettesitheti a szervezés. Helytelen arra a következtetésre jutni, hogy mivel már elég erősek vagyunk, nem. szükséges az agitáció. A Szovjetunióban már a kommunizmust épitik és a választásoknak még mindig olyan nagy jelentőséget.tulajdonítanak, az agitátorok millióit képezik ki. Mi pedig már most elfeledkeztünk ennek fontosságáról.A békekölcsönjegyzésnél és a tanácsválasztásoknál sok ezer agitátor tűnt ki és őszintén megmondva ezeknek köszönhetjük a győzelmeinket. Feladatunk, hogy az agitációt nem szabad hagyni háttérbe szorulni, mert ez azt jelenti, hogy az egész Pártot szorítjuk háttérbe. Az agltáció fegyver a kezünkben és különösen-nagy jelentősége van az a*i•/.