MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-10-17 31_a/20. őe. - 20/227

- .3 abból adódnak, hogy a pártszervezet vezetősége a t.sz.cs.-k vezetősé gei nem veszik komolyan a reájuk bizott feladatok megoldását, Egyre jobban megmutatkoznak ezek a hibák ott, ahol a pártszervezetek a mai napig sincsennek megalakitva. Itt szeretném még megemliteni azt is, hogy nem minden t.sz.ca.-nél tárgyalták meg a keresztes elvtárs levelét, sem a tavaszi szerződéskötést. Ez annak tudható be, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztály vezetője nem vette kezébe megfelelően a kérdésekkel kapcsolatos feladatok elvégzését. Ugyanilyen hiányosságok mutatkoznak a községeknél is, ahol a jegyzőkre volt bizva a tavaszi szerződéskötés jelentőségének ismertetése, kiderült, hogy a megyénk területén kb.a fe le községben a jegyzőségek ma már atanács jelöltek között vannak, s nem foglalkoztak a tavaszi szerződéskötés fontosságával. Ez a kérdés ugy néz kik hogy a Megyei Tanács, valamint a Növénytermeltető NV. albérletbe adták ki a jegyző uraknak a tavaszi szerződéskötés ismertetésé*. Ebből adódig az, hogy megyénk területén mindössze 822 kat. holdra kötöttek szerződést dolgozó parasztjaink. Áz állami gazdaságainknál kb. 150 kat. holdon foglalkoznak majd kert gazdasággal, hogy a starjáni dolgozó nép szükségletét ki tudják elégiteni. Ebből a starjáni járásban 100 kat. holdon lessz kert gazdálkodás megfelelő öntöző berendezéssel, a pásztói járásban pedig 50 kat. hold. Ehhez a területhez jön még 100 kat. hold száraz kert gazdálkodás. Tudomásunk van arról is, hogy a nagygombosi állami gazdaság, amely Hevesmegyéhez tartozik, ugyancsak 60 kat. hold területen folytat öntözött kertgazdálkodást Starján dolgozói részéra. A megfelelő beruházási összeget a Tervhivataltól az állami gazdaságaink erre a célra magkapják. Gépállomásunk dolgozóin egyre fokozottabban veszik ki részüket az őszi ütemtervek teljesítésében, ami megmutatkozik abban is, hogy az őszi ütemtervet az érdekvadkerti gépállomás 42 %-ban, a mohorai 4j%ban, a tolmácsi 37 %-ban, a nagyloci 32 %-ban, Kisterenye 23 %-ban teljesítették. 1 szántási szerződéskötést 52 %-banteljesitették. Begyűjtés. A begyűjtés vonalán megállapíthatjuk, hogy még mindig komoly lemaradások vannak megyénk területén, amely annak tudható be, hogy a Pártbizottságaink még mindig nem foglalkoztak a kérdésnek a súlyához meg felelően. A rendelet szerint a kis és középparasztok elszámoltatása október 11-én befejeződött. Komolyabb eredménnyel nem járt a megyénk területén. Ezt részben befolyásolta az is, hogy a községi jegyzők ngcgy része a tanács-jelöléssel kapcsolatosan u'j helyre költözött, ahol ismeretlenek, részben az is, hogy több jegyző meg tutLta, hogy ki maradt a jelölésből és igy nem tartotta szivügyének ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozni. Egyes községekben a pártszervezeteink titkárai is beleestek abba a hibába, hogy rossz termés volt a község területén és a kiszabott mennyiséget - mondják ők- képtelenek teljesíteni. Ezek az elvtársak nem ismerték fela begyűjtés kérdésének a harci jelentőségét, nem okultak a sajtóban leközölt árurejtegetők, kulá kok, spekulánsok példáiból. Elmondható az a megyénk területén is, hogy az árurejtegető kulákok tizeit, százait fedezi fel a külön elszámoltató bizottság, melyet mutat az alábbi képlet. Megyénk területén a kulák-elszámoltató speciális bizottságok 1.074 kulákból 763mal elszámoltak.,akiknél komoly mennyiségű áru-gabona felesleget találtak. A gabona feleslegen túlmenően komoly mennyiságü élelmiszert és textilárut is. Pl. Pásztó községben Janecskár Gyula kuláknál az bizottság 100 kg.árpát kobzott el, s mintegy 40.000.—Ft értékű élelmiszert és rőfösárut talált elrejtve. Vagy pl. Kalló községben az egyik kuláknál 20.000 Ft értékű szemeskávét, csokoládét, szappant, paprikát, feketeborsot, rőfös-árut találtak a kulák ágyában, valamint az udvaron lévő fészer alatt, elrejtve. Vagy 3zécs'ényben Andó • /«