MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950
1950-02-14 31_a/16. őe. - 16/114
hoztak fel. Beszéltek a munkaversenynek az acélgyárban valtí lebecsüléséről. Szó volt a kritika gyakorlásról, s az volt a nézet, hogy aki kritikát gyakorol, azt leváltják. Az üveggyári káderes meghalt éa már az egész városban arról beszélnek, hogy elhivták hozzá a papot. Azt mondják, hogy lám a kommunisták is elhivják a papot, mielőbb meghalnak, mert szükség van rá* Toldi János: A központi brigád kiértékelésénél Hazai elvtárs a hozzászólásával vázolta a politikai helyzetét. Valóban, amit Hazai elvtárs elmondott, hogy Starján a munkásmozgalom bázisa volt, ezzel szemben a reakció is beépült a Pártba és a nemzetvédelmi akadémiának egész sora megvolt, ezt még az is fo kozta, hogy egy határmenti város, a reakció jött és itt a határon megállt. Kiss Zoltán, Kun Barna, Szilágyi, ezek nem tarjániak, hanem itt maradtak 1945-ben. Bejöttek a Pártba és a Párton belül végezték a dezorganizáló munka;iukat,mert kivülről semmi lehetőségük nem volt erre. Az egész vonalon hangoztatva lett a Párt hatalma. Ez hozzájárult, hogy az elvtársak elbizakodtak. Ez míg ma is megvan az alapszervezetelméi. Pártnapokon, taggyűléseken ezekre a hibákra tá kell mutatni az elvtársak között. Megyénkben és Salgótarján egyes üzemeiben ez a veszély volt, hogy a Párt élcsapat jellege eltompul, mert 70-80, sőt 90 ;>-ban a munkások tagjai a Pártnak. Különösen az acélgyárban arra kellene venni az irányt, hogy az ifjúság és a nők közül kellene felvenni tagjelölteket, összesen egy ifit vettek fel, a többi tagjelöltek 35 éven felüliek. Amit Hazai elvtárs is mondott, természetes, hogy mi lazán kezeltük ezt a kérdést. Az acélgyári kérdés is húzódik, határozatot hoztunk és nem hajtottuk végre. A Rusznyák dezorganizáló munkája is ott van, és még mindig nincs kizárva a Pártból. Feladatunk, hogy ezt Összekössük az elvi harccal. Rá kell mutatni, hogy mit jelentett ezeknek a munkája. Az átszervezés kérdésére akarok rámutatni. Nem kétséges, hogy a munkánkban különösen az utóbbi időben lényeges változás állc-tt be, ehhez hozzájárult hogy a KözpoAt átszervezte az osztályokat, a Párt felépítését. A megváltozott viszonyt a Tiajk-banda leleplezése, a belpolitikai és a nemzet&özi helyzet is megkívánta, hogy változtassunk a munkában a központi instrukciók, a brigádok a munkák kiértékelése uj irányt aáabott a,munkánkban. Vannak hibák és hiányosságok, egyik az, hogy a kollektiv munka még mindig nincs meg. Kádervonalon is megvan a reszortjelleg és még nem tudtuk teljes mértékben kiépiteni a kollektív kádermunkát. Nem volt helyes, hogy a brigádot eleinte kizárólag MB tagokból állitottuk össze és igy 4-5 elvtársat, MB tagokat kivontunk a munkából. Nem készitjük elő politikailag a brigádot, bár az utóbbi időben rátértünk erre, de e ez még mindig hiányos. Kell, hogy tanulmányozzák Lenin, Szté -lin és Rákosi elvtárs ide vonatkozó tanításait. Az ellenőrzés hiánya és a tulzstifoltság megvolt. Most már irányt vettünk arra, hogy kevesebbet, de jobbat csináljunk. Itt is a munkánkban egyik hiba, hogy az ellenőrzés kérdése itt mutatkozik me . gadtuk a javaslatokat, de hogy a végrehajtás hogy folyik, azt nem ellenőriztük le. Nem kétséges, a pártdemokrácia mennyire nem volt meg, pl. Pásztóin is. Ml az elvtársaknak hangsúlyoztuk, hogy mik a kötelességeik, párt napokra eljárni, tanulni, munkaversenyben résztvenni, de a jogot nem voltak kidomboritva és a tagság nem volt bevonva a határozatok meghozatalában, - hogy érezze, hogy ő is részese a határozatnak. Ezen a vonalon Rákosi elvtárs nyiltan rámutatott erre a kérdésre. Mikor olvastam az újságot, Rákosi elvtárs iiegállapitása bár nem Nógrád megyével volt kapcsolatos, de felismertük, hogy igenis, ránk is vonatkozik*