MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-08-31 31_a/20. őe. - 20/63

- 2 retnének munkaversenyt folytatni és kérték, hogy teremtse meg ennek műszaki előfeltételeit, - amire ő azt mondotta: M

Hogy ha versenyezni akarnak, menjenek Budapestre a lóverseny-pályára versenyezni." Általános jelenség az épitkezésnél a szervezetlenség, a munkahelyeken való túlzsúfoltság és nincs előkészítés uj munkaterület megkezdésére. Pl. a nagybatonyi, maconkai épitkezésnél a miáltalünk észrevett hiányosságokra „a NV által történt kivizsgálás megállapította, hogy 50 ember felesleges s nincs kihasználva. De mind a mai napig nem intézkedtek, hogy ezeknek uj munkaterületet biztosítsanak, vagy megfelelő helyre átcsoportosítsák. Ugyanez áll az acélgyári segédmunkások beállításánál is. Mind ezen hiányosságok mellett az épitkezésnél végzett eddigi munkánk az a*tiva értekezletek és az elmúlt héten megtartott taggyűlések azt mutatják, hogy a párttagság és az épitkezésnél dolgozó becsületes dolgozók látják a felelősségüket és az uj normák bevezetésének szükségszerűségét, amit a taggyűlésen hozzászólásaikban ki is hangsúlyoztak. A bevezetett uj normákicai való munka több építkezési területen mutatja, hogy a dolgozók helyes munka-szervezéssel éa idő kihasználással könnyen tudják teljesíteni. Pl, a gépgyári munkahelyen Fülöp István 4 kőművesből álló brigádja . az első napon 129 >£-ra teljesítette normáját, vagy a Halraosi-brigád aki 122 á-ot ért el, régi teljesítményük 199 ' volt. Ugyanúgy a Deák József brigádja 5 fő - 110 £-of teljesített. Az üzemi patronélás acélgyári viszonylatban megkezdődött s a pártbizottság 12 termelésben élenjáró népnevelő elvtársat jelölt ki folyamatosan erre a munkára. Feladatunk ezt a számot bővíteni s a többi üzemi szervezeteknél is ezt bevezetni. A többi ipari üzemeinknél az elmúlt héten döntően a taggyűlések előkészítésével és megtartásával foglalkoztak. Megtartották a heti népnevelő értekezleteket is, amely népnevelő értekezletek azt bizonyítják, hogy népnevelőink látják munkájuknak jelentőségét. Pl. a gépgyárban Rozgonyi István népnevelő az értekezleten elmondotta, hogy amikor az uj normáját 70 ;"Cra teljesítő munkatársával egyénileg kezdett foglalkozni, az eredmény az lett, hogy másnap a teljesítménye 117 ^-ra emelkedett. A munkaverseny lendületűnél még mindig megmutatkozik a kampányszerüség. A koreai hét eredményei után megelégedettség^tapasztalható üzemeinkben és ugy az eredmények kiértékelésénél, mint a munkaverseny további szervezésénél lanyhulás tapasztalható. Pl. a zagyvapálfalvai üveggyárban a hosszúlejáratú versenyszerződések száma a koreai hét előtti 54-ről mindössze 59-re emelkedett. Vagy a salgótarjáni üveggyárban a koreai hét előtt 732 hosszúlejáratú versenyszerződéses dolgozó volt, amit azóta mindössze 50 fővel tudtak emelni. Ugyanúgy megállott a hosszúlejáratú versenyszerződések kötése az acelgyárban is az 1835-ös számon, ami az ossz dolgozóknak alig felét teszi ki. Akadálya a hosszúlejáratú versenyszerződéseknek a hiányos tervfelbontás s az, hogy a vállalatvezetőségek és a műszaki vefcetől az üzemeknek nem tesznek meg mindent, hogy megteremtsék a munkaverseny műszaki, technikai feltételeit. Magáilapítható a még nem teljes részletesen kimutatható adatokból az, hogy az uj normák teljesítése azokon a helyeken, ahol megfelelően van politikailag alátámasztva, az acélgyár hideghengerlő üze-