MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1949
1949-12-29 31_a/15. őe. - 15/162
_ Q _ jzunk határozatot. Meglátáson:," hogy az elvtársak szaladgálJtak Szobra és máshova is, és nem egyszer olyan munkát véIgeztek, ami az AVO-nak lett volna a feladata. A káderoszntály legyen irányitója a kádermunkának. Szabja meg a fel* adatot, ossza be a munkajátk hogy ezen a héten ezzel a járással foglalkozom. A káderosztály politikai mrányitását átbeszéljük az elvtársakkal ós mi a MB tagjai is hibásak vagyunk, hogy igen ritkán megyünk el a nagyüzmiJ^ioláxa é snTInél&eTT Tie^, .tif^ a ^ a • Helyes volna az iskolákra átmenni, beszé 1 getní r "'ö^r ft (3 , t ;, őa^ék—— kai", szempontokat adni, oktatási, szövetkezeti, szervezési, vagy káder munka terén, ügy látom, hogy hiányos a mi kádermunkánk is. Felvetődik, hogy l-l elvtár^ más helyre lesz beállitva. Ha nem felel meg politikai munkatársnak, eset-^ leg más vonalra azért megfelelhet. A tömegszervezetek felé is foglalkozni kell. A szervezési osztály részéről Páláné elvtársnő minden héten értekezletet tart a tömegszervezetek megyei titkárainak, instrukciót ad nekik. Meg kell valósitani, be kell hivni a tömegszervezeteknek, azoknak a vezetőit, akikkel dolgozunk és átbeszélni a feladatokat. Foglalkozni kell az elvtársakital. Javasolom a káder felé, hogy a kádernek legyen kollektiv munkája. A politikai munkatársa t is kapjak meg az önallo feladatot. Le kell rázni a piszlina \4r rin"1 rrr 1Tnt -^V-• ^ n ™^iy f p I p d.fit n ^k a.J,. kp.11 foglalkoznié Bottyán István: A beszámolót vizsgálva nyilvánvaló, hogy legjobban lemérni a kádermunkát a káderkonferencia határozatainak figyelembevételével, abból kiindulva tudjuk megnézni. A MB érintette a főbb szempontokat a kiértékeléssel kapcsolatban valóban a beszámoló pozitivuma, hogy foglalkozik elvi kérdésekkel, a káderkonferencia anyagából is és abból elvileg is meghatározta az eredményeket és a negatívumokat. A káderosztály mikor a munkáját kiértékelte /persze, egyik legnagyobb hiba, hogy én nem adtam Szabó élvtársnak segitséget, mikor a kiértékelés folyt/ a hiba az, hogy túlságos elfoglaltságomban emiatt nem gondoskodtam segitségről és nem fektettünk olyan súlyt, amennyit megkivánt volna, nemcsak a kiértékelés, hanem annak a munkának a vitele. A kiértékelés részben túlsá gosan belecsú szott a káderkérdések személyi felvetésébe. Másik kerdes, Iiug^i » 'káú&v -KIÍIÜLjejg M-éVtóitqlQBtfjaa'l-tulságosan belemegy más reszortok munkájába. Ez jó arra, ha mi a munkát kiértékeljük, hogy alátámasszuk az elért eredményeket. Ez azt jelenti, hogy esetenként ellaposodik a kiértékelés, háttérbe szorul az egész kádermunkának a kiértékelése. Döntő hiányossá.got látok abban, hogy valóban a belső kádermunkát nem értékelte ki, részben a káderosztslyon belül, részben a MB- osztályvezetőinek egymáshoz való viszonyában. Döntő hiányosságnak találom, hogy konkrét határozatokat a káderosztály a MB elé nem hozott. Aivéve a személyekre hozott javaslatokkal foglalkozott. Holott a határozatokkal kapcsolatban a MB megállapította, hogy egy referátum határozatok nélkül nem jelentsemmmit. Nincs konkrét javaslat, hogy a káder a fennálló eredményeket hogy akarja kibővíteni és a hiányosságokat hogy' akarja kiküszöbölni. A főbb kérdésekben a kádermunka reszortjellege: A káderkonferencia rámutatott, hogy nem lehet azt várni a káderosztálytól,hogy az egy megrendelő szerv legyen, hanem politikailag, elvileg irányitjaa Párt kádermunkáját megyei viszonylatban. A kollektiv kádermunka azt jelenti, hogy minden osztály a maga vonalán foglalkozik a káder kérdésekkel. Helyesen állapította meg Hajdú elvtárs, hogy a káderosztály akár kányelmi, akár más szempontból, - átesett a lovon és most bennünket nem érdekli a többi osztály kádermunkája. Hajdú elvtárs kihozta, hogy a Szovjetunióba induló parasztküldöttség kiválo./.