MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1949
1949-01-17 31_a/13. őe. - 13/14
~2a T kollektív szerződéssel. Ez az időszak 15.-től 1.-ig tajed. Jizen idő alatt mindent el kell követnünk,hogy a dolgozókat felvilágisitsuk a normarendezéssel kapcsolatba.-, l.-e után az önköltség csökkentésével kell foglalkoznunk, Gerő elvtárs ismeréette.hogy a raagya ipar 1949.-ben. várható temelési értéke 21.milliárd forintot fog ielenteni.S ha az iparban csak l.$.-os ö költség csökkentest is érünk el,akkor ez 2oo millió forint megtakarítást ielent.Sz azonban csak egy szám. Hálunk 5-6 &?-os önköltség csökkentést is el tudunk érni.Az Iparügyi Hinisztérum kidolgozott egy tervet.mely szerint 7.5*.-ék önköltség csökkentést"kell elérnünk,mely 1.4oo milli forint megtakarítást jelent.Ezt a terveietet meg fogjuk kapni,de ettől függetlenül minden üzemben ki kell dolgozni összegszerűen egy önköltség csökkentési tervet. Az önköltség csökkentésének tényezői: a nyersanyag,a selejt csökkentése,a munkaidő jobb kihasználása,az energia fogyasztás csökkentése stb. Az önköltésg csökkentése is műszaki feladata,de nem kizárlóiargoHau,mert ez politikai feladat is és ezeket a kérdéseket a dolgozók ügyéve kell tennünk.Éegyénk iparo dolgozóival meg kell beszélnünk ezeket a kérdéseke t,hogyjo£ ők is magukévá tegyék.Ezt jó politikai munkával tudjuk elérni,az üzemi pártszervezetek segitségévei.Ehhez a munkához szükséges,hogy az üzemi vezetőségeket átszervezzük.életrekeltsük.Ezt elsősorban az acélgyári partszervezetnél kell megoldani,de nem közömbös a többi üzem sem.A saakszervezeteket is bele kell vonni ebbe a munkába,s a halódó szakszervezeteket újjá kell épitenünk. Az önköltség csökkentés vonalán fokozatosabban kell foglalkoznunk a brigadmozgalmakkal. Vannak brigáámozgalmak üzemeinken belül,kiknek nincs egy meghatározott céljuk. Komolyan kell velük foglalkozni,megtölteni tartalommal és kiterjeszteni a brigádmozgalmakat. étem lényegtelen,hogy az ésszerüsitőket kiragadjuk abból a lokális elszigetelésből,amelyben eddig voltak. irra kell törekednünk,hogy az élmunkások adják át munkamódszereiket a többi munkásoknak is,mert nem az a' célunk,hogyl.-l álmunkásunk legyen,hanem tömegmozgalom legyen. ivíinden vonalon be kell vezetni a takarékosságot.Rá kell szoktatni a munkásságot,hogy az a^ysH anyagokat,gépeket ugy kezeljék és tekintsék mint a sajátjukat. k Megye bizottság feladata egy termelési felelős mielőbbi beállítása. Ez sürgős és döntő kérdés.Az egész megye bizottság feladata lesz megismerni általánosan a termelés kérdéseit országos viszonylatban.állandó ellenőrzést kell gyakorolni az üzemek terve lelett,hogy azt hogyan jaixákxEágrK' hajtsék végre. Fontos,hogy a megye bizottság minden rendkívüli eseményről, ami az üzemben történik tájékozódva leygen. A megye bizottság feladata,hogy egyéegy nagyobb üzem tervét bekérne,azt megtárgyalja és megnézni,Hogy pilitikailag jó-e az a kidolgozott terv. Péntekre egy termelési értekezletet kell összehivni,ahol minden ipari üze^ vezetősége,pártvezetőség,szakszervezeti elnök lesz jelen. Lent jártam a zagyvapálfalvai Üveggyárban ós érdeklődtem, hogy az üzemekben vannak-e iaühyelfélelősök.A titkár nem tudott errevonakozóan felvilágosítást adni. Ifjúsági vonalon is szükségesnek tartom a mühelyfelelüsök beállítását. Sneretnénk ott is a brigá&mozgfclmax kiépíteni,de a titkárt szükséges ott kézbevenni,mert nem elég kemény és erős,hogy wzt a munkát támogassa. , J •/ . Kudela József:
