MDP Nógrád(-Hont) Megyei Választmányának (1954-tól Pártbizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1955

1955-04-21 31_a/10. őe. - 10/72

- 10 Nézzük meg az I. és II* tipusu tsz-eket. u

gy néz ki, hogy a szécséoyi I* tipusu tsz. le csak a kedvezményekért I* tipusu tsz* Vegyünk példát a Sümegiről, aki tsz. elnök, hogy evőnkén6-8 sertést hizlal, de osak azért, hogy a kedvezményt élvez éí tiszta vizűt kell önteni a pohárba és mg kell mondani, hogy taz* azért I* tipusu, hogy ugy is működjön* A harmadik alapvető kérdés az állattenyésztés elhanyagolása* A mi tsz-eiaknél a legutóbbi időben csökkenő irányzatot mutat az állattenyésztés fejlődése. Bea növekszik az állatok létszáma, hanem l&fcább csök en* tti mindazért van. mert mi magunk sem foglalkozunk megfelelően az állattenyésztés fontosságúval állatenyésztésben olyan emberek dolgoznak, akik öregek lintha ezeket a munkaerőké"» lebecsülték — de ezel cm tudnak ugy foglalkozni ezzel, mintaho y a fiatalok. Itt a végrehajtóbizottség azért hogy az állattenyésztésnél jó párrtagok, hocüáérto tsz. tagok dolgozzanak* kell mondani hogy azok a Lsz-ek, akiknagasabb jövedel at osztottak, ezek szövetkezetek mind jelentős összeget nyertek az állatta— tésből* As a hiba, hogy ezt nem látják tsz-oink. .alán y látjuk egyesek, hogy az állattenyésztés azért fontos csak hogy beadás van ós azért is kell allatot tenyészteni* xövetkező kérdést a középparaszti kérdés* A ml termelőszöye kezeti tagságunk 10 %-át teszi ki a középparaszcság száma* t nemcsak az a hiba, hogy elhanyagoltuk - annak idején a közóppavasztság w% felé végzett munkát, hanem ezt a hibát követjük most is* mert nem foglalkozunk megfelelőé. a középparasztsag— al* világosan kell látnunk, hogy 1 hetetlen a mezőgazdaságot útjára* :.:i4r itt a hiba? Két hiba van* hogy rendkívül kevés kö; paraszt van a tsz-be ezért az egyénileg dolgozó parasztok nem tudják ugy megtenni a lépést a tsz. felé mint ezek a középparasztok moz, sitését várják* I .zel mi nem számolunk cl Meg kell mondani, hogy a középpa-aeztság ós a dolgozó parasztság között nincs érdek ellentét. Í5rüak ellentét csak a középparasztok és a kulákok között van. Hem egy közéi paraszt felvetette, hogy belép a t3Z-be, de csak akkorha ők közé;parasztok külön termelőszöve ékezetet alakítanak* x

tt az ellenségnek a ténykedése is benne van, mert gondolja, hogy a középparasztok közé jobban betud férkőzni mint mondjuk egy másik tsz—be* It« hibát követtek el a járási pártbizottságok és az alapszervezetek is, mert ők is ezt a kön.yebb megoldást választották, AZ, hogy külön csoportot alakítsanak a középparasztok, dez elvileg is helytelen* ..iórt* üzért, mert ez egy bizonyos hézagot támasztana a szégényparasi ság, kisparasztsag és a közópparasztság között* Sst meg kell mutatni előotük és le kell választani a középmu-asztságot a kuiáksá Iáról* Azt kell moadanl hoe^y a kisparasztok és a közóppara3ztok majjeaek be egy tsz-be* felhívom az elvtársak figyelmét, hogy az e lenség támadására nagyon fel kell figyeli mert most a feji sztés során be akar furakodni a tsz—be ahol romboló munkát szeretne végezni. itosabb feladat. a meglévő termelőszövetkezetek gazdaságának a megszilárdítása* ugyanakkor fokozni kell a tsz-ek számszerű fejlesztését Is. J. Idát kell mutatni az egyénile dolgozó .sztokaak, mert elsősorban csakis abban a tsz-be lépnek be a parasztok is, amelyiket látják, hogy jól halad* Mi itt a legnagyobb veszély? A le obb veszély az, hogy az elvtársak még most Is az őszre várakoznak, hogy majd akkor többen befognak lépni, g mai napig sincs kijelölve az a község, ahol elsősorban s